Folkrádió

Bihardiószegen mesélt Szőke Péter az ostor történetéről

Az egykori Békés megyei pásztorok jelképét, a kis-sárréti karikás ostort népszerűsítette a közelmúltban Szőke Péter a Bihardiószegen rendezett Orbán-napi megemlékezésen. Beszámolójából kiderült, az eszköz vélhetően Bihar megyéből került régiónk északi településeire.
Heit Lóránd érmelléki borász és a Bakator Szövetség elnöke elmondta, immár hagyományszerűen rendezik meg minden évben május 25-én a Szent Orbán-napi megemlékezést a bihardiószegi Nagyhegyen, amelyre családjával 2011-ben állítottak egy Szent Orbán-­táblát annak érdekében, hogy a régi idők Kárpát-medencei borvidéki szokásait felélesszék.


Beszámolója szerint eseményüket évről évre egyre nagyobb érdeklődés övezi. Eleinte csupán helyi gazdák és borlovagok voltak a vendégeik, mostanra viszont országos szintűvé vált. Érkeztek hozzájuk többek közt az Egri borvidékről, Budapestről, Békésről, Békéscsabáról, Gyuláról, Kamutról, Sárrétről, Sátoralja­újhelyről és a határon túlról, Nagyváradról is.

Hozzátette, rendezvényüket minden évben adott tematikára építik fel és Réti-Szabó Sándor fafaragó munkáinak bemutatása mellett egy-egy különlegességgel is készülnek. Tavaly például Gencsi Zoltán prezentált a magyar szürke szarvasmarháról, idén pedig az érmelléki cifraszűr apropóján Porkoláb Ferenc tartott bemutatót, hozzá csatlakozott Szőke Péter a Békés megyei csikósostorokról szóló előadással. Továbbá Kaló Imre szomolyai borász borkóstolóját élvezhette a közönség.


Szőke Péter, a Guzsalyas Egyesület elnöke és ostorkészítő népi iparművész elmondta, Porkoláb Ferenc népi iparművész beszélt neki először a bihardiószegi találkozóról, ahol az elmúlt hétvégén előadást tartott. Beszámolója szerint erre azért került sor, mert Linder László egykori békéscsabai evangélikus lelkész, néprajzgyűjtő 1935-ös írásából kiderült, a pásztorok egyöntetűen azt vallották, a kis-sárréti karikásostor-típus Bihar megyéből került át Békés megye északi részére.

Így fogalmazódott meg a gondolat, miszerint valószínűsíthető származási helyén mutassák be azt. A pásztor eszköz érdekessége, hogy egy különálló ostortípust képez Magyarország területén, ugyanis nem hasonlít egyetlen olyan darabhoz sem, amit hazánkban készítettek. Hozzátette, sajnálatos módon, ahogy annak idején felvirágzott készítése, úgy tűnt el a Békés megyei pásztorság felszámolásával együtt. Ráadásul a hortobágyi karikás ostortól eltérően nem volt hatással fennmaradására a turizmus sem, így rendkívül kevés adatot őriztek meg róla, és csupán 10-15 darab maradt meg eredeti példányaiból.


Az iparművész kiemelte, egyesületével nem akarják veszni hagyni a kis-sárréti karikás ostor emlékét és azt a néhány példányt, amiről még tudnak, ezért szeretnék beemeltetni a Békés megyei értéktárba, mint a régió értékét, hiszen több településhez is köthető, és igen nagy értéket képviselt az 1930-as években. A pásztorok ugyanis nem mentek sehová nélküle és egyfajta jellegzetességként viselték magukon azokat. Hozzátette, az ostor jelenleg a Dobozi Értéktárban látható 2018 decem­bere óta, de tovább kívánják vinni azt a ranglétrán.

Vásári Erzsébet
---------------------
Kiadványt terveznek a kis-sárréti karikásról

Szőke Péter elmondta, a Békés megyei ostorról 1935 óta szinte semmilyen írásos anyag nem készült, és szeretné megmenteni azt az utókor számára. Ezért egy pályázatot nyújtottak be az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztályához, aminek a címe: A kis-sárréti karikás ostor megismertetése és népszerűsítése. Amennyiben beadványuk sikeres lesz, úgy készülhet róla egy film és egy kiadvány is, összegyűjtve azokat a magángyűjtők és múzeumok tulajdonában lévő darabokat, amelyek beleférnek ebbe a témakörbe.

Beol - Békés megyei hírportál, 2019. június 2.