Folkrádió

Mesés napokkal megtoldott évadnyitó táncház

Lendületesen indult az idei évad a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesületben, ahol immár több esztendeje a magyar kormány fenntartotta Petőfi-program ösztöndíjasai segítik a helyiek munkáját.

– Az utóbbi két évben Fábián Mónika néptáncoktatóval dolgozhattunk nagyon-nagyon eredményesen. Idén pedig még szerencsésebbnek mondhatjuk magunkat, hiszen Vörös Árpád, a Budapesti Tébláb Művészeti Iskola alapítója és vezetője jött el hozzánk ösztöndíjasként, foglalkozni a tánccsoportunk gyermekeivel. De már az első hetekben azt látom, hogy ennél is többre vállalkozott, hiszen a helyi óvodába, iskolába is bejár tanítani, most pedig zenész barátait hívta meg, táncházat szervezve a csernakeresztúri és környékbeli magyar közösség számára – mondta örömmel Szabó Juliánna, a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület elnöke.

Vörös Árpád, saját bevallása szerint nagy nyitottsággal és alázattal igyekszik megismerni, a szó nemes értelmében szolgálni a csernakeresztúri közösséget. Bő egy hónappal ezelőtti érkezés óta már kilenc fellépése volt a tánccsoportnak. A gyermekekkel népdalversenyre nevezett be, és szívesen vállalja a rendszeres táncház-vezetést is, hiszen a hétvégi alkalom nyilvánvalóvá tette: nagy igény van erre.

A szombat délutánra meghirdetett táncházba a helybeliek mellett Vajdahunyadról, Déváról, Temesvárról is jöttek érdeklődőt. A BorFolk Zenekarból és a Jánosi Együttesből toborzott zenészek vígan húzták a talpalávalót, és örömmel meséltek hangszereikről. A vezérfonalat természetesen a bukovinai muzsika vitte, hiszen táncosok, zenészek, oktatók mind-mind kötődtek valamiképpen a bukovinai székelységhez. De nem maradhatott ki a felcsíki és a mezőségi muzsika, tánc sem. S hogy túlságosan meg ne fáradjon a társaság, az est díszvendége: Fábián Éva mesemondó, népdalénekes ízes bukovinai történetekkel, dalokkal szórakoztatta a táncos lábúakat. – Édesapám, Fábián Lajos itt született Csernakerestzúron, úgyhogy az apai rokonságom jó része ma is itt él. Fiatalkoromban eljöttem egy magnócskával, s összegyűjtögettem az akkor még ismert, énekelt bukovinai dalokat. Ezeket a felvételeket átvettem egy pendrive-ra és elhoztam ide Csernekaresztúrra, hogy a gyermekek, fiatalok eredeti előadásban hallgathassák a népdalokat. Biztosan lesz, aki felismeri majd a nagymama hangját – mondta Fábián Éva, aki elmesélve azt is, hogy édesapja hajdani osztálytársnőjétől gyűjtötte a hétvégi táncházban előadott vénleány dalt.

A nagy szeretettel fogadott előadóművész nemcsak dalolt, mesélt ízes, édes anyanyelvén, de örömmel meg is hallgatta a népdalvetélkedőre készülő helybeli leánykák dalait.

Aztán meg Szabó Zoltán népzenésztársával felkerekedtek, s bejárták a megye minden zegzugát. E hét elején mesét mondtak-énekeltek-táncoltak a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban, a Szent Ferenc Alapítvány dévai, szászvárosi és petrozsényi házaiban, sőt Lupényba is eljutottak.

A szervezésbe valamennyi helyszínen besegítettek a Petőfi-program ösztöndíjasai is: Szabó Annamária, Orosz Erzsébet, Timaru Carina és Jeszenszky Melinda, valamint a csapatot végigkísérő Vörös Árpád, akiknek a Magyarság Háza és a Nemzetpolitikai államtitkárság támogatásával igazi örömteli alkalmakat sikerült teremteniük a Hunyad megyei magyar közösségekben.

A hétvégi, csernakeresztúri rendezvényt „évadnyitó táncházként” hirdették meg. Úgyhogy a hálás köszöneten túl, várjuk a folytatást: a táncházmozgalom meghonosítását Hunyad megyében is!

Nyugati Jelen, 2019. október 16.