Folkrádió

Térképre kerültek száz év gyűjtött népdalai
2000 fölötti találat Csongrád megyéből

A népdal az, amit megtanultunk énekórán, és több száz évig énekelték a régiek – sokakban él ez a kép. Nekik is érdemes megnézni a térképet, amin ingyenesen kereshető, milyen dalokat gyűjtöttek az utóbbi több mint száz évben a lakóhelyükön. Meglepődnek majd, mennyire aktuális is lehet egy népdal.


Több mint 12 ezer óra – ekkora hanganyagot tett ingyen elérhetővé és kereshetővé az MTA BTK Zenetudományi Intézet idén áprilisban. A hangarchívumból főleg népdalok kerültek a térképre, amelyen piros körök jelölik, hol gyűjtöttek népdalokat Magyarországon a 20. század eleje óta. Megtudhatjuk azt is, egy adott településen hány dalt rögzítettek, megnézhetjük az évszámot, a kottát szöveggel együtt. Felmérhetetlen nagyságú segítséget kapnak ezzel a helyi népdalkörök, néptáncosok, hagyományőrzők – de akár az énekórákat tartó iskolák is. Nem kell hosszas kutatómunka, ha olyan népdalt keresnek, ami kötődik a szűkebb lakóhelyhez is: elég felmenni az internetre és kattintani párat. A dallamok közül sokba bele is hallgathatnak.

Kodály és Bartók is gyűjtött a környéken
A szegedi vidéket két legismertebb magyar népdalgyűjtő, Kodály Zoltán és Bartók Béla is járta. Az akkor 24 éves Kodály Zoltán első látogatásáról így írt Kodály-monográfiájában Eősze László:

„1905 tavaszán Szegeden találjuk Kodályt. Bauer Herbertéknél tölt egy hetet. (…) Sokat csatangol a szegedi tanyákon, a Tisza partján. Séta közben fűzfa sípokat farag. Bejárja Tápé, Rókus, Szőreg, Deszk vidékét. Béresektől, halászoktól jegyez le dallamokat, ezeket otthon zongorán lejátssza, megharmonizálja.”


AzMTA BTK Zenetudományi Intézetének hangtérképe. A térképen pirossal jelölt területekről kerültek fel népdalok a Zenetudományi Intézet hangarchívumából. Bőven van mit böngészni Csongrád megyében is. Kép forrása: MTA BTK Zenetudományi Intézet

A Somogyi-könyvtár 2011-ben rendezett tárlatot Bartók Béla és Szeged kapcsolatáról. A kiállítás anyaga is megemlékezett róla, hogy Bartók azokat az alkalmakat, amikor koncertet adott a városban, népdalgyűjtésre is felhasználta a környéken. Az 1924-es Magyar népdalok című kötetében alsóvárosi dalok szerepelnek. A gyűjtés azonban nem állt meg az ő munkásságuknál: sok dallamot az 1950-es években, vagy még később rögzítettek, jegyeztek le.

Tisza, kocsma, Csillag

Csak Szeged környékéről 700 körüli a dallamok száma – némelyik közülük még az énekórákról is ismerős lehet, akkor is, ha az ember az ország túlsó végén nőtt fel. Van azonban sok, amiben a helyi jellegzetességek, tájak, városrészek, a Tisza, vagy akár egykor ismert, hírhedt kocsmák is megjelennek. Visszatérő szereplője például a daloknak a Csillag börtön. Tápé kedvelt terepe volt a gyűjtőknek, mert kiemelkedően sok, 500 fölötti találatot adott onnan az archívum.


Országos Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztivál: gála a Szegedi Nemzeti Színházban. A térkép nagy segítség lehet a népdalköröknek, hagyományőrzőknek, de akár a néptáncosoknak is. Archív fotó: Frank Yvette

Már a címeknél megdől a hiedelem, hogy itt több száz éve változatlan dalokról beszélünk: gyakran a régi dallamokra is keletkeztek új szövegek. Horthy Miklós bakáit is megénekelték így, de egy tápai kocsmát, a „Budligyárat” is, ami előtt „leesött a hó”, így hát arra nem érdemes közlekedni a szerelmeseknek, mert „kitörik a jobb kezed, mivel ölelsz engemet”. De a sokak körében ismert, „A szegedi híd alatt lányok sütik a halat” kezdetű népdalt is más szöveggel énekelték korábban és más vidékeken.

Apró falvaktól a megyei jogú városokig
Hódmezővásárhelyről 746 gyűjtést jelez a térkép, és itt is találtunk érdekességeket, amik jelzik, mennyi közük volt ezeknek a daloknak a mindennapi élethez. A megyében énekelt népdalok között akad menyasszonykikérő és sok vallásos ének, de daloltak például „János bácsi kürül rojtos gatyájáról” is, ami miatt nem mehet el a bálba, és arról is, hogy „Felszántatom a szegedi temetőt”. Csongrádról 347, Szentesről 113, Mindszentről 143, Szegvárról 114, Kistelekről 81 népdalt találunk a hangarchívumban. Makóról és Mórahalomról nincs gyűjtés, de van a közeli Apátfalváról 216, illetve Ásotthalomról 36. Sok kisebb településen találtak értékes dallamokra, a teljesség igénye nélkül hallgathatunk népdalokat Domaszékről, Üllésről, Ruzsáról, Fábiánsebestyénről, Nagymágocsról, Csanytelekről, és több más Csongrád megyei faluból is.

Nemzetiségek dalai
A gyűjteményben nemzetiségek is képviseltetik magukat. Apátfalva környékén Vujicsics Tihamér, a neves zeneszerző és népzenegyűjtő vett fel szerb népdalokat – Vujicsics írta többek között A Tenkes kapitánya zenéjét. Szeged és Vásárhely környékéről pedig több cigány népdalt is megismerhetünk.


Farkas Judit

Délmagyar.hu, 2019. december 2.