Kallós Archívum 3. Mezőségi magyar népzene. Ördöngösfüzes

— Leírás —

Ördöngösfüzes (Fizesul Gherlii) Kolozs megyei község, Szamosújvár és Szék szomszédságában fekszik. Dombok között, szűk völgyben helyezkedik el a cegei tótól eredő Füzes patak mentén. Az egykor Szolnok-Doboka megyei község múltja az őskorra vezethető vissza. Az ősi település létét bronzkori leletek bizonyítják, amelyek még a századfordulón a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.
A helységet első ízben „possessio Fizestelek”-ként, 1230-ban említik. Egykor a közelben fekvő Bálványosvárhoz tartozott, ezt követően többször cserélt gazdát, míg a XVII. században a tőle hat kilométerre levő Szamosújvár birtokába került. Már a XV. század óta lakói közül kerültek ki a szamosújvári várban őrszolgálatot teljesítő darabontok.
Egyes feltételezések szerint a helység elnevezésének régi alakja (Őrfüzes) is ennek következménye lenne. 1660 után Ördöngösfüzes lakossága jelentősen gyarapodott: nagy számban telepedtek ide Nagyváradról.
Földrajzi helyzete — fontos útvonal mentén terül el — gyakran alakította kedvezőtlenül a sorsát: többször feldúlták, felégették, így 1602-1603-ban, 1670-ben és 1848-ban. Református temploma 1643 előtt már állt, majd az 1670-es török dúlás után Apafi Mihály segítségével építették újjá.
Ortodox temploma újabb keletű, helyén egykor az 1819-ben épült görög katolikus fatemplom állott. Ördöngösfüzes iskolája több évszázados múltra tekint vissza: II. Rákóczi György alapította 1651-ben. A fennmaradt fejedelmi adománylevél tanúsága szerint az itteni iskolamesternek és utódainak járt a helybeli malom vámjának egyharmada.
A község lakossága vegyes, magyarok, románok, cigányok egyaránt lakják.

Halmos Béla

Technikai rekonstrukció: Németh István

— Felvételek —