1. pár: - Gyüjj átul, gyüjj átul, te szép arambuza!

1. pár: - Gyüjj átul, gyüjj átul, te szép arambuza!
Többiek: - Átul mennék, átul, hogyha nyitva volna.
1. pár: - Nyitva vagyon, nyitva, csak bujj átul rajta!
Mindenki: - Bujj, bujj, bokrostul, bokrod itt maradjon!
Ujhold, fényes nap, bocsáss kapun átul!

Adatok

Előadó:

Szabó Jánosné Tóth Julianna

Előadásmód:

ének

Műfaj:

zöldágjárás

Etnikum:

magyar

Település:

Gyulakeszi

Megye:

Veszprém

Tájegység:

Bakony (Közép-Dunántúl, Dunántúl)

Felvétel időpontja:

1956

Jegyzet

A Balaton északi partján a Káli medence a központja a Zöldágjárásnak. Az itt közölt dallam a környéken sokféle változatban él.
Húsvéthétfőn délután játszották a lányok ezt a tavaszköszöntőt. Akkorra kinyílt a koronavirág (Fritillaria imperialis), melyet néhol császárszakállnak is mondanak. Ezt a hosszú, erős szárú, több apró harang alakú virágocskát himbáló, valóban fejedelmi növényt a lányok különböző színű, 100-150 cm-es szalagokkal díszítették fel.
A játék a templom elől indult. A lányok itt kézfogással sort alkottak. A koronavirágot az első két lány tartotta összefogott kezében. A sor sétálva haladt, mikor az első két lány elkezdte az éneket. Nekik válaszoltak a mögöttük állók. Bújj-bújj”-nál az első két lány a koronavirágot tartó kezét magasra emelve kinyitotta a kaput, hogy a többiek átbújhassanak alatta. Az átbújás addig tartott, míg a dal be nem fejeződött. Ekkor lezárult a kapu, s a dal elölről kezdődött. A játék akkor fejeződött be, mikor a falun végigértek. – A réten már egyéb leányjátékok is sorra kerültek.