Ha felmegyek Kolozsvárra

Ha felmegyek Kolozsvárra,
Egyenest a fellegvárba.
Ott látok sok urat ülni,
Engem fognak elítélni.

Elítélnek három évre,
Kolozsvári nagy börtönbe.
Megírom a jó anyámnak,
Küldjön párnát rab lányának.

El is jött az édesanyám,
Könnyes szemmel nézett reám.
Sírhatsz, anyám, jajszóval is,
Egy lányod van, rab lett az is.

Esik eső, csak úgy szakad,
Szeretnélek, de nem szabad.
Mert az anyád nem engedi,
Rablányt nem szabad szeretni.

Zireg-zörög a vasajtó,
Most lép be a rabvizsgáló.
Vizsgálja a börtön falát,
Nem rúgtam ki az oldalát.

Kolozsvári kerek erdő,
Közepében rabtemető.
Közepében halálmadár,
Nemsokára síromra száll.

Ha én megtalálok halni,
Ki fog engem megsiratni?
Megsirat az édesanyám,
Aki gondot viselt reám.

Erdő-erdő, de magas vagy,
Édesanyám, de messze vagy.
Ha az erdőt levághatnám,
A jó anyám megláthatnám.