Előadó:
Matokabinde, Fekete Antal "Puma", Soós János, Szabó Csobán Gergő
Előadásmód:
ének, hegedű, brácsa, bőgő
Műfaj:
asztali nóta, sűrű csárdás
Etnikum:
magyar
Település:
Ördöngösfüzes
Megye:
Szolnok-Doboka
Tájegység:
Észak-Mezőség (Mezőség, Erdély)
Felvétel helye:
Budapest, Hagyományok Háza stúdiója
Felvétel időpontja:
2004
Album:
Jaj, de szépen harangoznak
Talán az én galambomnak
Most viszik az esküvőre, sej-haj
El sem búcsúzhatok tőle.
Esik eső csendesen az árpatarlóra
Gyere, csárdás galambom, segíts fel a lóra
Boros vagyok, sej-haj, nem bírok felülni
Almaderes a lovam, nem akar megállni.
Almaderes a lovam, nem eszi a zabot
Mert még csikókorában az árpára szokott.
Kisangyalom, sej-haj, szoktatta azt rája
Engem pedig, sejahaj, a csókos szájára.
Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom
Nem seper már többé az én gyenge karom
Sepertem eleget, seperjen már más is
Öleltem a babám, ölelje még más is.
Két út van előttem, melyiken induljak?
Két szép szeretőm van, melyiktől búcsúzzak?
Egyiktől búcsúzok, a másik haragszik
Így hát az én szívem soha meg nem nyugszik.
Szagos a rozmaring, lehajlik a földre
Sír a kisangyalom, elhallszik messzire
Elhallszik a csendőrlaktanyába
Megszabadulok, babám, nemsokára.
Megszabadulok, meg is házasodom
Azt veszek el, akit én akarok
Elveszem a falu legszebb lányát,
Kivel eltöltöttem sok számos éjszakát.
Sok számos éjszakát, sok számos napokat,
Verje meg az Isten sorban a lányokat!
Verje is meg, veretlen ne hagyja,
Aki a babáját hűtlenül elhagyja.
