Borköszöntő (Vőfélyvers)

Mikor Noé apánk Isten parancsára
A vízözön előtt futott a bárkába.
Minden állatfajtából, növényből egyet vitt,
Hogy ne nélkülözzön a víz után semmit.
Ám legbölcsebben mégiscsak azt tette,
Hogy a szőlőtőkét el nem felejtette.
Neki köszönhetjük, hogy a bort ismerjük,
Amelyből erőnket, kedvünket szerezzük.
Rajta tehát urak, töltsünk a pohárba,
Igyunk Noé apánk emlékére máma!
Hogy szőlőt termesztett, legyen érte hála,
Neki köszönhető szívünk vidámsága.