Vornyik-tánc

Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok III. kötet 47. dallam

Vornyik-tánc (menettánc)

Kanásztánc-ritmusú, 14 szótagos táncdal. Többféle tánchoz használt azonos „illeszkedő dallam”. Bukovinában silladrit táncolnak rá (gyakran lakodalmi szerepben), mely a régi stílusú páros táncok legfejlettebb típusa. Marosszéken magyar forduló (hatsoros formában tizenhatod figurációkkal), Gyergyóban székely lassú (gyorsabb tempóban, nyolcad figurációkkal, heteropodikus felépítéssel). A dél-dunántúli Madocsán régi stílusú tánc, ugrós, hangszeres alakítással hatsorossá formálva. A székely – marosszéki, udvarhelyi – dallamok
negyedes mozgása tripódiába rendeződik, a moldvai dallamok tripódiája nyolcadoló aszimmetriával jár együtt.
A dallamok szövege zömmel cigánycsúfoló, refrénes. A refrén a cigány beszéd paródiájának szánt értelmetlen szavakból áll. Ponyván is terjedt, esetleg ponyvai eredetű. Fõleg a bukovinai változatokhoz
kapcsolódik, de elvétve máshol is felbukkan.
Mind az öt dialektusterületen előforduló dallam, legtöbb azonban a bukovinai székelyektől való. A dallamot történeti források sora rögzítette a 18. század elejétől (Apponyi-kézirat, 1730, egy 1736-
ból való iskoladráma dalbetétje, Szirmay-Keczer Anna gyűjteménye, 18. század elsõ fele, Pálóczi Horváth Ádám 1813-ból való gyűjteménye stb.). A kutatók is elég sokat foglalkoztak történeti kapcsolataival.
Az al-dunai székelyek ma már a dallamot sem igen tudják, a hozzá fűződő silladri tánc ellen pedig végképp tiltakoznak, hogy az övéké lett volna.