Előadó:
Zsitnai Mihályné
Előadásmód:
ének
Műfaj:
lakodalmas, menyasszonyi induló
Etnikum:
magyar
Település:
Bajsa
Megye:
Bács-Bodrog
Tájegység:
Közép-Bácska (Bácska, Dél-Alföld, Alföld)
Gyűjtő:
Borús Sándor
Felvétel időpontja:
1960.
Archívumi jelzet:
ZK263B10
Album:
Zörög a kocsi,
Pattog a Jancsi,
Talán értem gyünnek?
Jaj, édesanyám,
Szerelmes dajkám,
De hamar elvisznek!
Kocsira jágyam,
Kocsira ládám,
Magam is fölülök.
Jaj, édësanyám,
Szerelmes dajkám,
De hama’ jelvisznek!
Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok III. kötet 150. oldal
Lakodalmasok 62. oldal
Kodály a dallamot keleti örökségünk és a középkori, európai versforma ötvözeteként példázza: ötfokú dallam, kvintváltó szerkezet a középkori tripertitus caudatus-ra emlékeztető versformában.
„Már a hymnusköltészet hozhatott hozzánk efféle formákat, mielőtt a francia eredetű Simeon-éneke s a hatsoros Balassa-strófa, mely a nép ajkára is eljutott, közkinccsé tette”
Az egész magyar nyelvterületen elterjedt, igen népszerű lakodalmas és táncdallamunk. Már 1852-től kezdve megjelenik a „csárdás” és más jellegű följegyzésekben. Szomszéd népi párhuzamai is ismertek, legtöbb a szlovák, de van lengyel és horvát is.
A menyasszonyi induló szövegén kívül vannak lakodalmi mulatásra utaló, sőt, egyéb, nem lakodalmi vonatkozású szövegei is.
E helyett a régi menyasszonyi induló helyett éneklik ma már szinte általánosan az Este viszik a menyasszony ágyát kezdetű műdalt, Hoppe Rezső–Móra István szerzeményét.