Még azt mondják rólam a vénasszonyok

Még azt mondják rólam a vénasszonyok,
Miből iszok, ha még nem is dolgozok?
Lopok annyit a sötét éjszakába,
Jó bort iszok, míg élek a világba.

Jó bort iszok, diófával tüzelek,
Más falusi kislányokat szeretek,
Olyan annak a két szeme járása,
Mint az égen a csillag ragyogása.

Isten mondja, Noé fiam, Noé,
Kóstoljuk meg, hogy a bogyó jó-e!
Noé mondja, már megöregedtem,
Ilyen bogyót még sohasem ettem.

Isten mondja, Noé fiam, Noé,
Kóstoljuk meg, hogy az újbor jó-e!
Noé mondja, iszom reggel óta,
Gyere pajtás, van még a hordóba!

Isten mondja, Noé fiam, Noé,
Kóstoljuk meg, hogy az óbor jó-e!
Noé mondja, ihaj-tyuhaj, Sári,
Ettől fogunk három Istent látni.

Már minálunk lecsúszott a bor ára,
Egy liternek három krajcár az ára.
Gyertek fiúk, ti legények, igyatok,
A lányommal reggelig mulassatok!

Nem kell nékünk maga büszke leánya,
Egész héten a zongoráját nyomdossa,
Mert minálunk dologra köll az asszony, az asszony,
Ne púderozza magát a kisasszony!
Mert minékünk dologra köll az asszony, az asszony,
de Ne púderozza magát a kisasszony!

Hazafelé, haza, haza már,
Mert a rezes banda elment már,
Mert a rezes banda régen részeges,
Lásd megmondtam, kisangyalom, ne szeress!

Hazafelé, lányok, haza már,
Mert a piros hajnal hasad már,
Mert a piros hajnal régen aranyos,
Este csókollak meg, de nem most.

Hazafelé, legények, haza már!
Mert a boros hordó üres már,
Mert a boros hordó régen borköves,
Szombat este gyere hozzám, ha szeretsz!