Kétbodonyi bíró udvarába

Kétbodonyi, kétbodonyi bíró udvarába,
Lehullott a, lehullott az akáca virágja,
Felszedné azt sej, haj sok jó édesanya,
Hogy a fia, kedves fia ne lenne katona.

Homokos a, jaj de sáros a kis pejlovam lába,
Térdig lent jár, térdig lent jár a fekete sárba,
Szenvedj lovam, szenvedj, szenvedj a hazáért!
Én is, de sokat szenvedtem egy csinos barna lányért.

Kétbodonyi bírónak
Jó két lovat mondanak,
Ellopnám az éjszaka,
Hogyha rám nem virradna.

Kezd a hajnal pirkadni,
Jön a zsandár vasalni,
Vasat ver a kezemre,
Elvisznek az egyesbe.

Elvisznek az egyesbe,
Az egyes közepébe,
Gyere babám váltsál ki,
Ne hagyjál elhervadni!

Kiváltolak, ki, ki, ki,
Nem hagylak elhervadni,
Eladom a karikagyűrűm,
Kiváltom a szeretőm.