Szállj el fecskemadár

Amott van egy kis ház,
Fegyház annak neve,
Fegyház annak neve,
Amit abba főznek, keserű a leve.

Abba van egy asztal
Bújal leterítve,
Azon van egy pohár,
Méreggel van töltve.

Akárkié legyen
Az a tele pohár,
Csak énértem jönne
A hirtelen halál!

Szállj el fecskemadár
Hevesen keresztül,
Vidd el a levelem,
Add át a babámnak!

Ha kérdi, hol vagyok,
Mondjad, hogy rab vagyok,
A váci fegyházba
vaságyán hervadok.

Kilenc esztendőtől
Babám itt hervadok,
Tizedikre fordul,
Maj’ megszabadúlok.

Testvér bátyájaim,
De hűtlenek vagytok!
Nehéz rabságimban
Meg sem látogattok.

Ki fogok még menni,
Nem fogok rab lenni,
Testvérhűségteket.
Meg fogom szolgálni!