Bizony, csak meghalok

Annus néni emlékei a dalról:
Ezt is Kun Irmától tanultam, mert valamilyen szerepet [színdarabot] játszottak. Ő hat évvel volt öregebb, mint én, és ő volt benne... Az a Márton Irma (aki testvér volt... Márton Imre, Márton Albert, aki nem tudta már a Karádyt elénekelni nekem), az volt Görög Ilona. Ez a Kun Irma, nem találtak egy olyan férfi szereplőt, aki eljátszodja a férfi szerepet, felöltöztették férfinek, s ő volt Bertalaki László. És ezt tőle tanultam, nem emlékezett már rá. Később a A falu rosszát is előadták, abban is Kun Irmával tanultam azt, hogy Kútágasra szállott a sas, engem Rózsi ne csalogass, Én vagyok a falu rossza, de ők más hangon, nem, mint Kallós, hanem így... De szebb a Kallósé. A papnál volt egy régi istálló, s a csűrben adták elő. Fehér gyolcs lepedőkből volt függöny csinálva, azt húzták. Ezt csinálta a fiatalság, mer felnőtt nagy fiatalok voltak, én kicsi leány voltam, nem is volt szabad menni. Előadták délelőtt a gyerekeknek, este a nagyoknak. Mi csak a nappalira mehettünk, mikor a gyerekeknek adták elő, este nem engedtek be. A Bor című szerepet, a Sári bírót, ez az ének, hogy Sári bíró hum, hum, hum, ezt is énekelték a szerepben. Mind emlékezem még valamennyiben mindenre.
Erdélyi-Molnár Klára jegyzete:
Vikár Béla fonográfos gyűjtése (1902-ből, az udvarhelyszéki Rugonfalváról) nyomán kiadványok, iskola stb. révén ismerték meg más vidékek lakói.