Farsangosok nótái

Mikor engem férjhez adtak,
tizenhárom pendelyt adtak.

A góc alatt addig ültem,
Amíg egy maradt belőle
Amíg egy maradt belőle

Azt az egyet megszapultam,
S arra es kalákát hívtam,
Arra es kalákát hívtam.

Bémentem a korcsomába,
S ittam hat véka búzára,
S ittam hat véka búzára.

Tőllem uram azt kérdezte,
mit dolgoztál ma menyecske,
mit dolgoztál ma menyecske.

Én egyebet nem dógoztam,
Egy ingem volt s megfódoztam,
Egy ingem volt s azt fodoztam.

Én Istenem, add jónkra,
Én Istenem, add jónkra,
Hogy ne forduljon búnkra,
Hogy ne forduljon búnkra!

A bú sírjon a fagyon,
A bú sírjon a fagyon,
Bánat üttessék agyon,
Bánat üttessék agyon!

Ma öröm napja vagyon,
Ma öröm napja vagyon.
Mi es örvendjünk azon,
Mi es örvendjünk azon,
Mi es örvendjünk azon!

Tán azt tudod te gyáva,
Érted öltöztem gyászba.
Mintsem érted gyászolnék,
Inkább holtig táncolnék.

Vége van a vígságnak,
Vége minden víg szónak.
Holnap más nótát húznak,
Mint az elszórt hamunak!

A leányok azt fogadták,
A pálinkát nem ihassák,
A pálinkát nem ihassák.
Pedig mikor férjhez mennek
A fejikre kontyot tesznek,
A fejikre kontyot tesznek.
Rá-rá-rá

Tizen-huszan esszegyűltek,
S úgy a korcsomába mentek,
S úgy a korcsomába mentek.
Köszönöm ezt, komámasszony,
Ezt megiszom s itt aluszom,
Ezt megiszom s jót aluszom!
Rá-ráj-rá

A fekete korsó tudja,
Hová lett a terebúza,
Hová lett a terebúza.
Komámasszony meg ne mondja,
Hogy az uram meg ne tudja,
Hogy az uram meg ne tudja!
S a szájomot mind bévarrja.