Kászoni táncdallamok

A kenderem kiázott,
A tóba kicirázott.
Jaj, de lelkem kender volt,
Kiért szívem majd meghólt.

Tán azt hiszed te virág
Belőled áll a világ.
Nálunk is volt egy virág,
Abból sem állt a világ.

Verd meg Isten azt az anyát, s az apát,
Aki gazdag embernek adja lányát.
Gazdag ember üti-veri rongálja,
De a szegény megöleli, csókolja.

Barna lejány mér vagy olyan szomorú,
Fejeden a mennyaszonyi koszorú.
Ülj közelebb, szakítsak egy virágot,
Felejtsem a te régi jóságod.