Sobri Jóska nótái

Lápafő határán búsul az a nagy fa,
Híres Sobri Jóska aluszik alatta.

Olyan mélyen alszik a fekete földben,
Nem is tudja, hogy a sírját fű benőtte.

Sötét holló szállott a fa tetejére,
Nézi a sírt, fejét sem fordítja félre.

Lassan járj ott pajtás, holló meg ne hallja,
El ne szálljon onnajt, Sobrit hadd sirassa!

Sej, haj Sobri pajtás,
Hogyan tetszik a betyárság?
Sej, haj nem jól tetszik,
Mer a babám halva fekszik.

Sej, haj Sobri pajtás,
Mi ott az a nagy fehér ház?
Sej, haj Sümeg város,
Ott lakik a komisszáros.

Sej, haj Sobri pajtás,
Hogyan tetszik a vándorlás?
Sej, haj még jobb vóna,
Répa Rozi, ha itt vóna.

Átilmennék a Kerkán
Jövő évnek tavaszán,
Visszajövök a nyarán,
Daruszőrű paripán.

Átjössz rózsám, át biz én,
Visszajössz-e, úgy biz én.
Ha te elmégy, én is el,
Mért maradnék tőled el?

Átjössz rózsám, át biz én,
Átilmennék, át biz én,
Ha te elmész, én is el,
Mér ne mennék véled el?