Kunságifi

Ez a ló, ez a ló,
Ez a szép fekete ló,
Nem a Ferenc Józsefnek a
Ménesibül való!


Fel is van nyergelve,
Fel is kantározva,
Csak az Egy Jóisten tudja,
Mikor jövök vissza.


Akkor lesz, mikor lesz,
Visszajövetelem lesz,
Mikor egy szem búza
Száz keresztet terem!


Az pedig sosem volt, de nem is lesz,
Hogy az annyit teremjen,
Így hát szép túrkevi jányok
Sohasem láttok engem!

Tarka-barka, iromba tyúk, veres kakas,
Úgy szép a jány, hogyha magas,
Ha nem magas, jó kerekes,
Szép a kislány, ha szerelmes!


Két ujja van, két ujja van a ködmönnek,
Kerek alja a pendejnek,
Csivirítem-csavarítom,
Majd a hátadra borítom!

Én vagyok a, én vagyok a kunságifi,
Nékem nem parancsol senki!
Sem a Jászság, sem a Kunság,
Sem a karcagi bíróság!

Én vagyok a, én vagyok a doktorlegény,
Beteg a szeretőm szegény,
Szedek százféle virágot,
Egy se használ, véle hálok!

Én vagyok az, én vagyok az, aki nem jó
Kocsmaajtónyitogató,
Borosüvegemelgető,
Barnakisjányszeretgető!
Sörösüveghajtogató,
Szőkekisjányszomorító!