A cimbalom sajátos módon jelent meg a magyar népi kultúrában évszázadokon keresztül. A Kárpát-medence bizonyos területein alig, vagy nem is használták, de néhány faluval odébb már szervesen beépült a helyi közösséget kiszolgáló zenészek együttesébe. Néhol több száz éves udvari tánczenei hagyományt vélünk felfedezni, máshol vitathatatlan a rádió által sugárzott cigányzene hatása. Míg Székelyföldön a virtuóz, dallamorientált játékmód hódított teret, addig Mezőföldön a cimbalmosok visszafogottabb harmóniakísérettel tették teljesség a zenekari hangzást.
A hangszer felépítésétől, sokoldalúságától, egy-egy falusi cigányzenész kvalitásától, találékonyságától függően számos játékmód, „stílus” kialakult. A célom az, hogy a cimbalomjáték e sokszínűségét megőrizve végigkalauzoljam a hallgatót a magyar nyelvterület azon tájegységein, helységein, ahol e hangszernek kiemelkedő szerepe, illetve művelője volt. - Szabó Dániel
Szabó Dániel – cimbalom, ének
Közreműködnek:
Szalóki Ági – ének
Németh Dénes – hegedű
Soós András – hegedű
Makó Péter – klarinét
Kunos Tamás – kontra
Orsós Tamás – brácsa
Takács Ádám – hegedűkontra
Ifj. Barcza Zsolt – harmonika
Bartók József – bőgő
Nyári Károly – cselló