Folkrádió

Elindulék új szeretőt keresni…

előadó:
Téka együttes
előadásmód:
ének, hegedű, gardon
műfaj:
lassú magyaros, sebes magyaros
etnikum:
magyar
vármegye:
Csík
tájegység:
Gyimes (Székelyföld)
nagytáj:
Erdély
felvétel helye:
Főnix Stúdió
felvétel időpontja:
1998

Szöveg:

Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy,
Ilyen későn kedves babám merre mész?
Elindulék új szeretőt keresni,
Mert a régit nem akarnám szeretni.

Új szeretőt ritkán lehet találni,
Keskeny fából széles pallót faragni.

Jaj be széles, jaj be hosszú s ez az út,
Amelyiken az én babám elhagyott.
Ha elhagyott, hagyjon es el örökre,
Hogy ne fájjon az én szűvem érette.

Kimenék én ama magos tetőre,
Akadék én szeretőre kettőre.
Az egyiket megölelem, csókolom,
A másikot félrebbecske taszítom..

Nem kell nékem sem a kettő, sem az egy,
Csak a régi, ki mostanig szeretett.

***

Ne haragudj rózsám azért, hogy a szám a tiédhez ért,
Mert akik egymást szeretik, azok közt gyakran megesik, la-la-la.

Aki csókol a setétbe, áldja meg az Isten érte.
Aki csókol holdvilágon, számoljon a másvilágon, la-la-la.

Borcsát megcsípte egy darázs, lába közt lett egy forrás.
Az a forrás ne lett volna, szívem érte nem fájt volna, la-la-la.

***

Jaj, Istenem, ezt a vént,
Hogy kell megöleljem még,
Olyan ráncos a bőre,
Bocskor se lesz belőle, la-la-la.

Engem uram úgy szeret,
Ha kimegyek, kirekeszt.
De én es úgy uramot,
Mind a fehér lovamot, la-la-la.

Az én uram olyan jó,
Télbe szamár, nyárba ló,
Amit keres egyébkor,
Mind elkőtöm egyébkor,la-la-la.

Jaj, Istenem adj egyet,
Sohasem kérek többet!
Adj egy édest, adj egy jót,
Adj egy kedvemre valót, la-la-la.

Album:

A szüzeké

szerkesztő:
Vizeli Balázs
kiadó:
Harmónia Bt.
kiadás éve:
1998
gyártási szám:
TVM 113

A Kolozsvártól 36 km-re keletre fekvő Magyarszovát az egyik legnépesebb észak-mezőségi magyar falu, amely gazdag folklórkincséről híres. Népzenei gyűjtéseink során egy tréfás, erotikus táncról tettek említést idős adatközlőink, melyet a szüzek táncának hívnak. Az a szökős tánc ill. összerázás a lemez 11. számú összeállításának utolsó dallama. A hegedűjátékban hallható glissando, éles csúszás és a táncoló lányok jaj kiáltása a szüzesség elvesztésére utal. A kiváló hegedűs, Maneszes Márton (a falu kántora) szerint a táncházban a legények akkor rendelték a zenésztől a szüzekét, ha ezzel a szeretőjüket gyakran váltogató leányokat akarták megszégyeníteni. E tréfás, dramatikus tánc egyben a farsangi vénlánycsúfolás szokásához is kapcsolódik. Huszár János szováti cigányzenész szerint a táncdallam a vénlányoké, amellyel a farsang végéig férjhez nem ment lányokat gúnyolták ki. Ebben az időszakban a fonókaláka adott helyet a fiatalok közösségi összejöveteleinek. A fiatal legényeket az alábbi szimbolikus tartalmú szöveggel hívták a fonóba:
Én rázom a karót, a karó rázza az ördögöt, az ördög rázza a legényeket, hogy ne legyen pihenőjük, amíg nem jönnek hozzánk a fonóba.
Vizeli Balázs

Téka együttes:
Vizeli Balázs - hegedű
Tárnoki Beatrix - ének
Lányi György - kontra, bőrduda, ének (5)
Porteleki Zoltán - kontra, cimbalom, ének (5)
Havaréti Pál - bőgő, tekerő, ütőgardon, ének

Közreműködik:
Gombai Tamás - hegedű (7)
Bakonyi Erika - rikoltozás (11)
Koczka Judit - rikoltozás (11)

A felvételek a Főnix Súdióban készültek 1998. március 24. és április 5. között.
Zenei rendező: Havasréti Pál