Folkrádió

Hazám, hazám édes hazám / Keserves anyának keserves gyermeke / Vótam én is, mikor vótam / Kerek alma, kicsi ház

gyűjtés

előadó:
Benke Jánosné Benedek Róza
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
tájegység:
Moldva
nagytáj:
Moldva és Bukovina
gyűjtő:
Sebő Ferenc

Szöveg:

Hazám, hazám, édes hazám,
Bárcsak határidat látnám,
látom füstjét, de csak elig,
S az ég alatt sötétellik.

Édesanyám, gyújts gyertyára,
Hozzád menek vacsorára!
Édesanyám, gyújts gyertyára,
Hozzád menek vacsorára!

Forralj nekem édes tejet,
Apríts bele lágy kenyeret!
Forralj nekem édes tejet,
Apríts bele lágy kenyeret!

Hogy egyem egy víg vacsorát,
Mellyet édesanyám csinált!
Hogy egyem egy víg vacsorát,
Mellyet édesanyám csinált!

***

Keserves anyának keserves gyermeke,
Kinek a világon nem volt szerencséje,
Volt nekem szerencsém, volt nekem szerencsém,
Búhoz s a bánathoz s a fekete gyászhoz.

Úgy elmenek, meglássátok, hírem sohase halljátok!
Mikor híremet halljátok, levelemet olvassátok,
Levelemet olvassátok, patkóm nyomát vigyázzátok,

(s) Hol eléje menek, még a fák is sírnak,
Gyenge ágaikról levelek lehullnak.
Hulljatok levelek, takarjatok engem,
Me t az én édesem sírva keres éngem.

Sirass rózsám, sirass, ha még előtted látsz,
Mert míg nálam vótál, ollyan vót két orcád,
Olyan vót kér orcád, mint kér piros ruha,
Most ollyan kér orcád, mint a fejér ruha.

Fecském, fecském, édes fecském, vidd el az én levelecském,
Vidd el arra a messzi helyre, tedd az anyám kebelire!
Ha megkérdi, hogy ki küldte, kinek a póstája vitte,
Mondd meg néki, hogy én küldtem, messzünet az idegenből!

***

Vótam és is mikor vótam,
Virágok közt virág vótam,
Kóró között virág vótam.

Egy szép legén leszakasztott,
Egy szép legén leszakasztott,
Körme között elhirvasztott.

Úgy elhirvadt(sz) a szüvemnél,
Úgy elhirvadt a szüvemnél,
Mind lekaszált fű mezőn.

Lekaszálják, megaszalják,
Lekaszálják, megaszalják,
Kapicába rakogasszák.

Kapicába rakogasszák,
S a borjuknak osztogasszák,
A borjuknak osztogasszák.

***

Kerek alma, kicsi ház,
Benne rózsám mit csinálsz?
Kerek alma, kicsi ház,
Benne rózám mit csinálsz?

Síkigatom magamat,
Várom a galambomat.
Síkigatom magamat,
Várom a galambomat.

De én bizon nem várom,
Met eljött a virágom.
De én bizon nem bánom,
Met eljött a virágom.

***

Én kimenék kiskertemben
Virágom, virágom.
Fejér faszulyka-virág,
Virágom, virágom.

Hová mész te napvilág?
Virágom, virágom.
Elmenek én hozzátok.
Virágom, virágom.

(e) Szépen virágozzatok!
Virágom, virágom.
Nékem illatozzatok!
Virágom, virágom.

Leírás:

/ Én kimenék kiskertemben

Album:

Moldvai csángók Magyarországon. Magyar népzene

szerkesztő:
Sebő Ferenc
kiadó:
Hungaroton
kiadás éve:
1987
gyártási szám:
SLPX 18096

Előadók:
Gyurka Mihályné Jankó Mária (szül. 1920 Magyarfalu, Gajcsána község) - ének (A1, 6; B2, 3. a, c, d, 4, 7)
Gyurka Raffaelné Jankó Rozália (szül. 1918 Magyarfalu, Gajcsána község) - ének (A3)
Petrics Istvánné Csobán Anna (szül. 1923 Magyarfalu, Gajcsána község) - ének (A4)
Benke Jánosné Benedek Róza (szül. 1906 Gyoszény) - ének (B6)
Gusa Pál (szül. 1909 Magyarfalu, Gajcsána község) - furulya (A2, 5; B3.b, e, 5), mese (B1)

A Keleti Kárpátokon túl, így a középkori országhatárokon is kívül élő moldvai magyarok, a csángók, a magyar nyelvterület legkeletebbre szakadt szigete egyedülállóan értékes műveltséget őrzött meg számunkra. Az idegen hatalom alatt, saját értelmiség, iskola és papság nélkül élő moldvai magyarokról a történelem során többször és hosszan megfeledkeztek, pedig - hogy csak az újkoriak közül említsünk néhány nevet - Bandinus a XVII. század közepén, a kényszerű számkivetést kihasználó Zöld Péter a XVIII. század végén, és Petrás Incze János, klézsei pap, az első népdalgyűjtők egyike, a múlt század közepén küldött részletes jelentést róluk. Népzenéjüket Domokos Pál Péter kutatta fel elsőnek 1929-ben, és ezzel új népzenei stílusterületet csatolt ahhoz a négyhez, melyre Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar népzenét felosztotta.
1941 és 1950 között Magyarország és Románia több megállapodása alapján minden bukovinai magyar hazatelepült, mintegy 14 000 lélek. Ehhez csatlakozott a 120 000-re becsült moldvai magyarok közül is ezer a Pusztina, Lécped, Klézse, Gyoszény, Lábnik, Gajcsána és Lujzikalagor nevű falvakból. A hazatérőket a kormány először Dél-Bácskában telepítette le a szerb dobrovojácok házaiba, de a háború vége már a Dunántúlon szétszórva érte őket. 1945-46-ban azokat a házakat osztották ki nekik, melyekből a németeket kitelepítették, így kerültek Tolna megye völgységi járásába és Baranya északi részébe. A csángók, Egyházaskozáron, Szárászon és Mekényesen kaptak új házat. A felsorolt északbaranyai falvakba több jó hangú és nagy tudású nótafa is került, akiknek anyagát azóta immár többen is kutatták Domokos Pál Péterrel együtt, aki idehaza is nagy munkát végzett körükben.
A csángó népzene felfedezésének igen nagy értéket ad az a tény, hogy náluk még megfigyelhető volt az ember megvigasztalásában, lelki szükségleteinek kielégítésében a népdal és -zene szerepe. Nem véletlen, hogy ki milyen dalt énekel, ki melyik balladát ismeri. A dal - nevezzük azt lírai dalnak, keservesnek, balladának vagy bujdosó éneknek - mindig valami szóban kifejezhetetlen, bonyolult belső érzésvilágnak, ember és ember közti kapcsolatnak, csak a művészet erejével feloldható belső feszültségnek, indulatnak vagy nyomasztó bánatnak a megfogalmazása, hagyományos, többszörösen elrejtett hasonlatokkal, érzékeletes képekkel. Az a műveltség és életforma, mely otthon Moldvában gazdag hagyományú népköltészetet éltetett, megváltozott, és elmaradt a hazatelepítettek új környezetében, sok tekintetben idegen világában. Az utóbbi évek gyors társadalmi változásai idahaza is elapasztották e műveltség megnyilvánulási lehetőségeit, régebbi formái pedig gyorsan kopnak és felejtődnek.
Andrásfalvy Bertalan

A felvételek 1977 és 1984 között készültek. Egyházaskozáron vettük fel 1983. június 18-án Csobán Anna énekeit a saját házában, valamint Gusa Pál furulyajátékát Ládás Józsefék lakásában. Gyurka Raffaelné és Benke Jánosné éneklését a helyszíni munka alkalmával nem sikerült már megfelelő minőségben újra felvenni, ezért ők régebben készült felvételeikkel szerepelnek a lemezen. Benke Jánosné dalait közös svédországi turnénk alkalmával rögzítettem egy szálladobaszobában, Gyurka Raffaelné énekei pedig 1977. március 5-én, Egyházaskozáron készített felvételeimből származnak.
Sebő Ferenc




Gyűjtötte és szerkesztette: Sebő Ferenc
Zenei rendező: Sebő Ferenc
Hangmérnök: Gajdos Ferenc