Folkrádió

Vőfélyvers

gyűjtés

előadó:
vőfély és lakodalmi zenészek
műfaj:
vőfélyvers
etnikum:
magyar
település:
Magyarszentmihály
vármegye:
Torontál
tájegység:
Közép-Bánát (Bánát)
nagytáj:
Alföld
gyűjtő:
Király Ernő
felvétel időpontja:
1966.

Szöveg:

Vőfély:
Csendesség, szép vendég!
Tarts kormánt, muzsikus!
Vajdahegedûnek álljon meg zengése,
Sarkantyúnak némuljon pengése,
Mert most lészen búcsúzásom kezdése!
Légyen csend, még lészen végzése! Éljen!

Legelsõbb, atyám, szavaim hozzád fordítom,
Búcsúzó szavamat zokogva indítom.
Szívemet szíveddel együvé szorítom,
S úgy valamennyire szívünket újítom. Éljen!

Köszönettel veszem a te jóságodat,
Hozzám megmutatott atyai voltodat,
Felnevelésemet, ápolásomat, hogy meg nem vetettél
Engem, mint lányodat! Éljen!

Hát hozzád mit szóljak, kedves édesanyám,
Ki voltál eddigi gondviselő dajkám?
Tudom, hogy fáj a szíved, mint édesanyának,
Midõn elválását látod kedves lányodnak. Éljen!

Kedves édesanyám, tudom, hogy szerettél, (zokogás)
Mint gyenge virágot, ápoltál, neveltél.
A jóra tanítottál, a rossztól intettél,
Most pedig engem szárnyomra eresztettél. Éljen!

Azért, édesanyám, mielõtt indulok,
Könnyező szemekkel kebledre borulok.
Bocsásd meg vétkemet, drága édesanyám,
Hogyha megbántottalak életednek folytán! Éljen!

Kedves testvéreim, tõletek búcsúzok,
Nektek is szívemből minden jót kívánok.
Az Isten áldása maradjon rajtatok,
Soha el ne hagyjon!
Végre az egekbe magához fogadjon,
Az örök boldogságban nektek is részt adjon!

Leírás:

Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok III. kötet 146-148. oldal
Lakodalmasok 61.


A vőfélyvers legrégebbi feljegyzése: Dávidné Sóltári (1790–91). Legtöbbször rigmusként alkalmazzák a võfélyek. Az egyik csíki énekelt változat az ún. Árgírus-nóta dallamán szólal meg. Ez a felező tizenkettes sorú, históriás énekekkel és siratóinkkal egyaránt rokon ún. ugor-ereszkedő dallam a lakodalmi szokások rendjében többször is felbukkan, pl. a bukovinai siratóestek (lánybúcsú) vagy a tolnai menyasszonybúcsúzók halottsiratókhoz hasonló dallamaiban, de kissé elváltozott (talán romlott) alakban megtaláljuk al-dunai paródiánkban is. A vőõfélyvers „zenekari aláfestésének” – a gyakorló zenészek által kissé elnyűtt, kopott – dallama egyik becses alföldi felező tizenkettes sorú parlandónk, szintén az ugor-ereszkedők csoportjába való. Balladákat és rabénekeket énekelnek rá Szajánban és Gomboson, de hat szótagú, lekerekedett kis egész vagy féldallam formái is ismertek. A zenekar dallama esetleg itt is a vers eredetileg énekelt voltára utal. De utalhat a Jól meggondold, leány lakodalmas vers doroszlói vagy al-dunai dallamára is. Ugyanennek a dalnak baranyai változatai is ismertek mint mennyasszonysiratók. Annyit mindenesetre feltételezhetünk, hogy ez a dallam valaha jelentős szerepet játszhatott lakodalmi szokásainkban.

Album:

Vajdasági magyar népzene

szerkesztő:
Németh István
kiadás éve:
2011

Virtuális album a Folkszemle vajdasági magyar népzenéről szóló fejezetéhez. Bodor Anikó Vajdasági magyar népzene I-IV. kötetei alapján válogatta: Németh István