Folkrádió

Maros menti tánczene

előadó:
Bakator, Török Péter, Pandák Viktor, Jeremiás Lajos
műfaj:
ének, sebes forduló, lassú csárdás, verbunk, korcsos és szöktető
etnikum:
magyar
vármegye:
Maros-Torda
tájegység:
Felső-Maros mente (Felső-Maros és Sajó vidéke)
nagytáj:
Erdély

Szöveg:

Akkor szép az erdő, mikor zöld,
Mikor a vadgalamb benne költ,
Olyan a vadgalamb, mint a lány,
Sírva sétál a párja után.

Jaj, de sokat jártam, fáradtam,
Mikor házasodni akartam,
Nem találtam kedvemre valót,
Csak az a szeretőm, aki volt.

Erre gyere rózsám, nincsen sár,
Az ajtómon nincsen semmi zár,
Az ajtómon van egy fakilincs,
Jaj, Istenem még szeretőm sincs.

Leírás:

Magyarpéterlaka és Vajdaszentivány Marosvásárhelytől 20, illetve 18 km-re észak-északkeletre, a Maros és a Nyárád közti dombvidéken, a Péterlaki patak, valamint a Lúc patak jobb partján található. Péterlakán a muzsikusok többsége híres cigányzenész dinasztia, név szerint a Csiszár, Fülöp, Lunka, Ötvös, Rácz és Tóth családnevűek. Valamennyien magyar cigányok, reformátusok és már több évszázada e vidéken telepedtek le. Csiszár Aladár 1937-es születésű, ma is élő prímás, a Felső Maros-mente és Nyárád-mentének egyaránt ismert és kedvelt muzsikusa. A közel 80 esztendős Horváth Elek prímás, vajdaszentiványi híres zenészcsaládból származik. Bejárta a világot és bevallása szerint „mindig a fejénél van a hegedű”. A szentiványi prímás zenéjét mindenfelé ismerik és tanulják, valójában ő az, akin keresztül a helyi folklór híre elterjedt a határokon, tengereken túlra is. Ízes muzsikájuk, dallamviláguk, virtuóz játékmódjuk ihlette, hogy emléket állítsunk egy szám erejéig mestereinknek. Péterlaki sebes forduló és csárdás, szentiványi székely verbunk és korcsos, majd a két falu ritmikus, táncra ingerlő szöktető dallamai hallhatóak örömmuzsikaképpen.

Album:

Örökítés

szerkesztő:
Heit Loránd Levente
kiadó:
Hajdú-Bihari Népzenészek Hagyományőrző Egyesülete
kiadás éve:
2013
gyártási szám:
978-963-08-5951-6

Heit Lóránd Levente – hegedű
Jeremiás Ádám - hegedű
Török Péter - 3 és 4 húros brácsák
Varró Márk - cimbalom, 3 és 4 húros brácsák
Pandák Viktor - nagybőgő
Jeremiás Lajos - ének

A Bakator 2009 januárjában alakult Debrecenben.
A névválasztás igen egyedi. Sokan tévesen kapcsolják a név jelentését más fogalmakhoz.
A bakator nem más, mint egyike a legkiválóbb régi magyar szőlőfajtáknak, amely főképpen az Érmelléken volt elterjedve. E szőlőnek bora legalább annyira tüzes, mint a banda muzsikája! A zenekar egyre növekvő ismertsége által igyekszünk a figyelmet Hajdúságra és Érmellékre irányítani, hogy a vidéket újra felfedezzék mind a magyar népzene, mind pedig a borkultúra szerelmesei.
A Bakator változatos hangszeres felállásokat produkál, igyekezve hűen visszaadni a különböző népzenei dialektusokra jellemző stílusokat. Hegedű, terchegedű, három és négy húros brácsák, cimbalom, nagybőgő, alkalmanként klarinét azok a hangszereink, melyeken a különféle tájegységek népzenéjének leghitelesebb megszólaltatására törekszünk, mindezt jókedvű, parázs hangulatú énekszóval aláfestve. Zenekarunk tagjai mind a hagyományos parasztzenélés, mind a képzettebb, kifinomultabb városias muzsikálás megtestesítője, amit sajátos zenei játékunk felismerhetően hordoz magában.
Zenekarunk főként Kárpát-medencei vonós muzsikát szólaltat meg. Legkedveltebb időtöltésünk a táncházmuzsikálás, valamint gyermek és felnőtt néptáncegyüttesek színpadi kísérete. Visszatérő közreműködői vagyunk több jeles rendezvénynek, fesztiválnak megyénkben és megyén kívül egyaránt, ahol leginkább koncertmuzsikával illetve örömzenével szórakoztatjuk a hallgatóságot.

Kapcsolódó oldal