Folkrádió

Nyárád mentén

előadó:
Tükrös zenekar
előadásmód:
hegedű, hegedű, cimbalom, brácsa, bőgő
műfaj:
csárdás, forgatós
etnikum:
magyar
település:
Magyarpéterlaka
vármegye:
Maros-Torda
tájegység:
Felső-Maros mente (Felső-Maros és Sajó vidéke)
nagytáj:
Erdély
felvétel helye:
Budapest
felvétel időpontja:
2015

Leírás:

„A magyarpéterlaki cigányzenészeket a Nyárád mentére is sokat hívták muzsikálni, bár Nyárádselyén vagy Nyárádmagyaróson is működtek bandák. A korábbi Maros menti összeállítással szemben itt a Nyárád mentén közkedvelt csárdás dallamokból hallható néhány, melyeket Csiszár Aladár és bandája éppen ilyen sorrendben játszott Jobbágytelkén egy 1982. októberi gyűjtésen. Az egyikhez Halmos Attila kereste az általa énekelt tréfás szöveget. Az e-moll Csiszár Aladár egyik kedvelt hangneme, így a csárdások után a két forgatós dallam is ebben szólal meg.” (Árendás Péter)

Album:

Erdők, vizek zenéje

kiadó:
FolkEurópa
kiadás éve:
2015
gyártási szám:
FECD 062

Tükrös zenekar:
Halmos Attila - hegedű, ének
Liber Endre - cimbalom, brácsa, ének
Koncz Gergely - hegedű, kontra, ének
Árendás Péter - brácsa, ének
Lelkes András - nagybőgő

A felvételek a Hagyományok Háza Ethnic Stúdiójában készültek 2015 júliusában. Felvétel, keverés, mastering: Konorót János
Zenei rendező: Árendás Péter

„Többekben felvetődhet a kérdés, miért kap egy autentikus népzenei album ilyen címet. Hiszen a népzene az emberek zenéje, nem pedig természethangok sokasága. Azonban tudnunk kell, hogy olyan embereké, akik a természettel szoros kapcsolatban, harmóniában éltek. Az erdők és a vizek adták a megélhetésüket, a mindennapi betevő falatot, és a falusiak ezeket úgy használták, hogy közben nem kizsákmányolták, hanem kitűnően ismerték, óvták és védték azt. A Tükrös zenekar tagjai tisztelik ezt az életformát és a természetet. Az Erdők, vizek zenéje lemezen egy letűnt világ elevenedik meg. Nem csak azért, mert erre a muzsikára a saját közegében már nincs igény, hanem a természetközeli életmód is eltűnőben van. Különösen aktuális jelen korunkban felhívni erre a figyelmet, amikor a környezet szennyezése és kizsákmányolása már égető problémává vált.
A népzenei kistájak határait is a természet szabta: egy-egy folyó vagy patak mentén, egy-egy völgyben élők alakították ki azonos szokásaikat, és a különböző területek határait a vízválasztók és a hegyek adták. A természet közelsége népdalainkban is megmutatkozik: a környékbeli patak vagy folyó, a település közelében fekvő hegy vagy erdő nagyon gyakran megemlítésre kerül.
Lemezünkön Erdély középső területének, a Maros és Küküllők vidékének népzenéjéből válogattunk. Az ott élők legszebb dallamait igyekszünk bemutatni a falusi muzsikusok számunkra tökéletes, kifinomult játékstílusában. A hangszeres összeállítások közé egy-egy olyan énekes felvételt is választottunk, aminek az előadásmódja megragadott minket, és témájában is ideillő. [...]
Lemezünk zenei anyagát közel három évig formálgattuk, néhány összeállítást már több éve játszunk koncertjeinken is. A dallamok válogatása és a kamarazenei finomságok gyakorlása után reméljük, a közönséget is magával ragadja ennek a zenei világnak a szépsége. Köszönettel tartozunk az eredeti énekes felvételek közreadásának engedélyezéséért az MTA BTK Zenetudományi Intézetének, valamint az archív fotókért a Néprajzi Múzeumnak.” (Részletek a kísérőfüzetből. Írta Árendás Péter.)

Kapcsolódó oldalak