Folkrádió

Fehér László ballada

előadó:
Hetényi Milán, Hrúz Szabolcs, Pál Mihály, Tóth Gergely, Dezider Olah Axmann, Seres Vilmos, Terék József
előadásmód:
ének, hegedű, brácsa, cimbalom, tárogató, klarinét, bőgő
műfaj:
ballada
etnikum:
magyar
település:
Tápiószecső
vármegye:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun
tájegység:
Tápió mente
nagytáj:
Alföld
felvétel helye:
SSR Stúdió - Törökbálint
felvétel időpontja:
2014

Szöveg:

Fehér László lovat lopott,
A fekete halom alatt,
Fehér Lászlót ott megfogták,
Börtön fenekére zárták.

Meghallotta Fehér Anna,
Hogy a bátyja el van fogva,
Nyergeld kocsis a lovadat,
Végy melléje aranyakat.

Bíró, bíró, horvát bíró,
Erisszed el a bátyámat,
Elengedem a bátyádat,
Csak az éjjel véled háljak.

Fehér Anna véle hálott,
Éjféltájba csörgést hallott,
Szalad a börtön ajtóra,
Keresi hol van a bátyja.

Azt mondják a többi rabok,
Fehér László régen halott,
Kerek erdő közepébe,
Akasztófa tetejébe.

Nem átkozlak, nem szokásom,
A mosdóvized vérré váljon,
Tizenhárom sor patika
Ürüljön ki a számodra.
Tizenhárom derék szalma
Rohadjon be az ágyadba.

Album:

A szecsői rózsás kertek alatt – Népdalok Tápiószecsőről

szerkesztő:
Terék József
kiadó:
Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület
kiadás éve:
2014
gyártási szám:
TJCD-013

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka kilencedik állomása volt Tápiószecső népdalos CD kiadványának elkészítése. A legkorábbi népdalos gyűjtőmunkát 1906-ban végezte Bartók Béla Tápiószecső kapcsán, aki Turán tartózkodva örökített meg támlapos lejegyzés formájában egy balladát, melyet egy „szecsőről való” férfi énekelt neki. Ezt követően 1953-ban Balla Péter, Békefi Antal látogattak el a településre a MTA Népzenekutató csoport részéről és gyűjtöttek értékes helyi népdalokat, melyek egy része a Magyar Népzene Tárában is megtalálható. Kálmán Lajos, Nagy Nándor, Oeller Ottó, Vajda József ugyanebben az évben végeztek kutatómunkákat, akiket 1954-ben követett Schnöller Mária, majd 1956-ban Szabó Andorné Szojka Anna, 1959-ben Gulyás László. Ugyanebben az évben Martin György néptánckutató is készített kép és hangfelvételeket a korabeli táncokról, népzenéről, a helyi cigányzenekarról. 1962-ben Sárosi Bálint kutatott helyi siratódallamokat, illetve egyéb helyi népdalos értékeket. 1967-ben Kerényi György végzett kutatásokat a helyi szokásdalok tekintetében. 1978-ban második alkalommal is tiszteletét tette a településen Martin György, rögzítve a közel húsz év távlatában a helyi értékeket. 1981-ben Lázár Katalin végzett kutatói munkákat, majd 2009-ben Terék József. Tápiószecső páratlan értéket képviselő népdalos, népművészeti értékeinek ápolásában hatalmas szerepet játszott Ofella Sándor népművelő, a népi együttes alapítója, aki elsőként vitte hírét térségünknek az országban.

A kutatómunkák eredményeként számos régi és új stílusú népdal, gyerekdal, gyerekjáték, cigánydal, köszöntő, árus nóta, sirató, ballada, alkalomhoz kötött népdal került elő. A kiadványon található hangfelvételek némelyikén a helyi adatközlő énekesek hallhatók zenei kísérettel, illetve archív felvételeken is. A lemezen megtalálható összeállítások tükrözik azt a gazdag zenei hangzást, mely Tápiószecsőre is jellemző volt a XX. században a helyi cigányzenészeknek köszönhetően.

A kiadvány 2014-ben valósult meg a Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület kiadásában.

Kapcsolódó oldalak