Folkrádió

Mikor mentem hazafelé szecső falujából

előadó:
Katonka Lászlóné Lesti Margit, Hrúz Szabolcs, Pál Mihály, Tóth Gergely, Dezider Olah Axmann, Seres Vilmos, Terék József
előadásmód:
ének, hegedű, brácsa, cimbalom, klarinét, bőgő
műfaj:
csárdás, friss
etnikum:
magyar
település:
Tápiószecső
vármegye:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun
tájegység:
Tápió mente
nagytáj:
Alföld
felvétel helye:
SSR Stúdió - Törökbálint
felvétel időpontja:
2014

Szöveg:

Este késő ragyognak a csillagok,
Béreslegény a faluba csavarog,
Olyan szépen mondja egy barna lánynak,
Adj egy csókot, majd meghalok utánad.

Este késő ragyognak a csillagok,
Béreslegény a faluba csavarog,
Szállást keres, de nem tudja merre jár,
Barna kislány, de megszomorítottál.

Béreslegény, hova hajtod az ökröt,
Talán bizony, kiskertembe bekötöd,
Oda bizony béreslegény nem kötöd,
Gyenge a rozmaring ága, letöröd.

***

Mikor mentem hazafelé Szecső falujába,
Páros csillag ragyogott az ég aljába,
Páros csillag repedezzen ezer felé,
Hazamegyek, lefekszek a csárdás kis angyalom mellé.

Hazamentem, lefeküdtem, jaj, de mélyen elaludtam,
Kis pej lovam a tilosba bocsájtottam,
Rám becsülték a szép szecsői kerek erdőt,
Mi énnékem kifizetni harmincháromezer pengőt.

Nem volt virág, nem volt virág soha a kezembe,
Barna legény nem ült soha az ölembe,
Egyet tudtam igaz szívből szeretgetni,
A jó Isten nekem adta, el sem tudom felejteni.

***

Megérett a piros alma, sej, haj, le kellene szedni,
Ezt a csinos barna kislányt el akarom venni,
Megélem még azt az időt, rózsám, te leszel a párom,
Hogy én téged öleljelek, babám, azt is alig várom.

Kimegyek a, kimegyek a, sej, haj, a vasútállomásra,
Jegyet váltok, felülök a második osztályra,
Szépen kérem kalauz úr, vigyen, vigyen el odáig,
Vigyen el a kisangyalom rácsos, rezes kapujáig.

Album:

A szecsői rózsás kertek alatt – Népdalok Tápiószecsőről

szerkesztő:
Terék József
kiadó:
Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület
kiadás éve:
2014
gyártási szám:
TJCD-013

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka kilencedik állomása volt Tápiószecső népdalos CD kiadványának elkészítése. A legkorábbi népdalos gyűjtőmunkát 1906-ban végezte Bartók Béla Tápiószecső kapcsán, aki Turán tartózkodva örökített meg támlapos lejegyzés formájában egy balladát, melyet egy „szecsőről való” férfi énekelt neki. Ezt követően 1953-ban Balla Péter, Békefi Antal látogattak el a településre a MTA Népzenekutató csoport részéről és gyűjtöttek értékes helyi népdalokat, melyek egy része a Magyar Népzene Tárában is megtalálható. Kálmán Lajos, Nagy Nándor, Oeller Ottó, Vajda József ugyanebben az évben végeztek kutatómunkákat, akiket 1954-ben követett Schnöller Mária, majd 1956-ban Szabó Andorné Szojka Anna, 1959-ben Gulyás László. Ugyanebben az évben Martin György néptánckutató is készített kép és hangfelvételeket a korabeli táncokról, népzenéről, a helyi cigányzenekarról. 1962-ben Sárosi Bálint kutatott helyi siratódallamokat, illetve egyéb helyi népdalos értékeket. 1967-ben Kerényi György végzett kutatásokat a helyi szokásdalok tekintetében. 1978-ban második alkalommal is tiszteletét tette a településen Martin György, rögzítve a közel húsz év távlatában a helyi értékeket. 1981-ben Lázár Katalin végzett kutatói munkákat, majd 2009-ben Terék József. Tápiószecső páratlan értéket képviselő népdalos, népművészeti értékeinek ápolásában hatalmas szerepet játszott Ofella Sándor népművelő, a népi együttes alapítója, aki elsőként vitte hírét térségünknek az országban.

A kutatómunkák eredményeként számos régi és új stílusú népdal, gyerekdal, gyerekjáték, cigánydal, köszöntő, árus nóta, sirató, ballada, alkalomhoz kötött népdal került elő. A kiadványon található hangfelvételek némelyikén a helyi adatközlő énekesek hallhatók zenei kísérettel, illetve archív felvételeken is. A lemezen megtalálható összeállítások tükrözik azt a gazdag zenei hangzást, mely Tápiószecsőre is jellemző volt a XX. században a helyi cigányzenészeknek köszönhetően.

A kiadvány 2014-ben valósult meg a Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület kiadásában.

Kapcsolódó oldalak