Folkrádió

A szecsei utcán végig, végig

előadó:
Hetényi Milán, Kubinyi Júlia, Hrúz Szabolcs, Pál Mihály, Tóth Gergely, Dezider Olah Axmann, Seres Vilmos, Terék József
előadásmód:
ének, hegedű, brácsa, cimbalom, klarinét, bőgő
etnikum:
magyar
település:
Tápiószecső
vármegye:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun
tájegység:
Tápió mente
nagytáj:
Alföld
felvétel helye:
SSR Stúdió - Törökbálint
felvétel időpontja:
2014

Szöveg:

A szecsei réten,
Két szál majoránna,
Alatta folyik el csendes patakocska,
Csendes patakocska.

Oda jár fürödni,
Egy pár fehér galamb,
Odajár fürödni egy pár fehér galamb,
Egy pár fehér galamb.

Egyik fehér galamb,
Kara István vóna,
Másik fehér galamb, másik fehér galamb
Varga Julcsa vóna.

Varga Julcsa ágya,
Deszka nyoszolyája,
Bár fenyőből vóna, bár fenyőből vóna,
Hogy ne nyikorogna.

Hogy az ő párjával,
Kara Istvánkával,
Csendesen nyugodna, csendesen aludna,
Ketten, szerelmesen.

***

Csörög a kocsi, pattogtat a Jancsi,
Talán értem gyünnek,
Jaj, édesanyám, jaj, kedves dajkám,
Maj' mingyá' elvisznek.

***

Elvágtam az ujjam, jaj, de fáj,
Fügefa levelet raktam rá,
Fügefa levele, gyógyíts meg,
Kedves kisangyalom, rögtön csókulj meg!

***

Három deci köménymag,
Köménymag,
Kovács Annus kié vagy,
Incellére, hopp!

Nem vagyok én senkié,
Senkié,
Csak a Takács Pityué,
Incellére, hopp!

Takács Pityu a tanyán,
A tanyán,
Levelet ír asztalán,
Incellére, hopp.

Azt írja a levélbe,
Levélbe,
Katona lesz belőle,
Incellére, hopp!

***

Alig várom, hogy a Nap lenyugodjon,
Hogy az égen páros csillag ragyogjon,
Ragyogj csillag, párosával, sokáig,
Kísérj el a szeretőm kapujáig.

***

A szecsei utcán, végig, végig,
Minden kiskapuban rózsa nyílik,
Minden kiskapuban kettő, három,
Sej, csak az enyém hervadt el a nyáron.

A szecsei utcán végig, végig,
Húzd rá cigány, az anyád mindenit!
Úgy húzzad, hogy babám fölébredjen,
Árva ja szívem, százszor megrepedjen.

Hagy álljon ki az a híres dáma,
Sej, aki nem az ne vegye magára,
Hagy álljon ki az a híres dáma,
Sej, aki nem az ne vegye magára.

Album:

A szecsői rózsás kertek alatt – Népdalok Tápiószecsőről

szerkesztő:
Terék József
kiadó:
Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület
kiadás éve:
2014
gyártási szám:
TJCD-013

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka kilencedik állomása volt Tápiószecső népdalos CD kiadványának elkészítése. A legkorábbi népdalos gyűjtőmunkát 1906-ban végezte Bartók Béla Tápiószecső kapcsán, aki Turán tartózkodva örökített meg támlapos lejegyzés formájában egy balladát, melyet egy „szecsőről való” férfi énekelt neki. Ezt követően 1953-ban Balla Péter, Békefi Antal látogattak el a településre a MTA Népzenekutató csoport részéről és gyűjtöttek értékes helyi népdalokat, melyek egy része a Magyar Népzene Tárában is megtalálható. Kálmán Lajos, Nagy Nándor, Oeller Ottó, Vajda József ugyanebben az évben végeztek kutatómunkákat, akiket 1954-ben követett Schnöller Mária, majd 1956-ban Szabó Andorné Szojka Anna, 1959-ben Gulyás László. Ugyanebben az évben Martin György néptánckutató is készített kép és hangfelvételeket a korabeli táncokról, népzenéről, a helyi cigányzenekarról. 1962-ben Sárosi Bálint kutatott helyi siratódallamokat, illetve egyéb helyi népdalos értékeket. 1967-ben Kerényi György végzett kutatásokat a helyi szokásdalok tekintetében. 1978-ban második alkalommal is tiszteletét tette a településen Martin György, rögzítve a közel húsz év távlatában a helyi értékeket. 1981-ben Lázár Katalin végzett kutatói munkákat, majd 2009-ben Terék József. Tápiószecső páratlan értéket képviselő népdalos, népművészeti értékeinek ápolásában hatalmas szerepet játszott Ofella Sándor népművelő, a népi együttes alapítója, aki elsőként vitte hírét térségünknek az országban.

A kutatómunkák eredményeként számos régi és új stílusú népdal, gyerekdal, gyerekjáték, cigánydal, köszöntő, árus nóta, sirató, ballada, alkalomhoz kötött népdal került elő. A kiadványon található hangfelvételek némelyikén a helyi adatközlő énekesek hallhatók zenei kísérettel, illetve archív felvételeken is. A lemezen megtalálható összeállítások tükrözik azt a gazdag zenei hangzást, mely Tápiószecsőre is jellemző volt a XX. században a helyi cigányzenészeknek köszönhetően.

A kiadvány 2014-ben valósult meg a Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület kiadásában.

Kapcsolódó oldalak