Folkrádió

Este van már, nyolcat ütött az óra

előadó:
Lesti Istvánné Velkei Mária, Hrúz Szabolcs, Pál Mihály, Tóth Gergely, Dezider Olah Axmann, Pál Lajos, Seres Vilmos, Terék József
előadásmód:
ének, hegedű, brácsa, cimbalom, harmonika, klarinét, bőgő
etnikum:
magyar
település:
Tápiószecső
vármegye:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun
tájegység:
Tápió mente
nagytáj:
Alföld
felvétel helye:
SSR Stúdió - Törökbálint
felvétel időpontja:
2014

Szöveg:

Este van már, nyolcat ütött az óra,
Ilyen késő ki dalol a faluba,
Én dalolok, mert nem tudok elaludni,
Fáj a szívem, a szerelem gyötöri.

Fáj a szívem, gyógyítani nem lehet,
Majd meggyógyít a Jó Isten, ha szeret,
Majd meggyógyít a koporsó négy deszkája,
Majd ha a föld zuhog az oldalára.

***

Szerelem, szerelem, átkozott szerelem,
Mért nem nyílottál ki minden fa tetején,
Minden fa tetején, minden sűrű ág levelén,
Hagy szakajtott volna róla, minden szegény legény.

Szerelem, szerelem, átkozott szerelem,
Ha megcsalod szívem, verjen meg az Isten,
Te voltál szívemnek első és a legutolsó,
Készen van a számomra egy diófa koporsó.

Elmegyek az ácshoz fejfát csináltatni,
Aranyos betűvel nevem rávágatni,
Aranyos betűvel rózsám azt vágatom rája,
Itt nyugszik a szerelemnek elhervadt virága.

***

Vadkörtefa fehéret virágzik,
Kispej lovam alatta cikázik,
Cikázz lovam, cikázz utoljára-ra-ra-ra,
Rajtad megyek idegen országba.

Szita rosta mind a kettő sűrű,
Az ujjamon kilenc aranygyűrű,
Mind a kilenc hulljon le a földre-re-re-re,
Volt szeretőm, elhagyott örökre.

Borostyántól zöldell a tótágas,
Ébredj legény, jószágod ne várasd,
Fakó lovad pucold szép fényesre-re-re-re,
Úgy nyargalhatsz rózsádhoz estére.

***

Csak azért szeretnék a falu szélén lakni,
Odajár a babám a lovát itatgatni,
A lovát itatja, magát csinosítja,
A picike száját csókra igazítja.

Édesanyám oka a gyászos életemnek,
Mért nem adott oda az első szeretőmnek,
Ha od’adott volna, boldogok lettünk volna,
Szecső falujába párunk nem lett volna.

Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja,
Minek a szerelem, ha az anyám tiltja,
Titok a szerelem, félek a jó anyámtól,
Azt hallottam babám, hogy elválunk egymástól.

***

Haja, haja, kukorica haja,
Beteg a szeretőm édesanyja,
Ne is legyen addig egészsége,
Még nem leszek a fia felesége.

Haja, haja, kukorica haja,
Nem kell nékem a más megunt babája,
Most is olyan legény haragszik rám,
Sáros a csizmám, nem törölöm hozzá.

Album:

A szecsői rózsás kertek alatt – Népdalok Tápiószecsőről

szerkesztő:
Terék József
kiadó:
Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület
kiadás éve:
2014
gyártási szám:
TJCD-013

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka kilencedik állomása volt Tápiószecső népdalos CD kiadványának elkészítése. A legkorábbi népdalos gyűjtőmunkát 1906-ban végezte Bartók Béla Tápiószecső kapcsán, aki Turán tartózkodva örökített meg támlapos lejegyzés formájában egy balladát, melyet egy „szecsőről való” férfi énekelt neki. Ezt követően 1953-ban Balla Péter, Békefi Antal látogattak el a településre a MTA Népzenekutató csoport részéről és gyűjtöttek értékes helyi népdalokat, melyek egy része a Magyar Népzene Tárában is megtalálható. Kálmán Lajos, Nagy Nándor, Oeller Ottó, Vajda József ugyanebben az évben végeztek kutatómunkákat, akiket 1954-ben követett Schnöller Mária, majd 1956-ban Szabó Andorné Szojka Anna, 1959-ben Gulyás László. Ugyanebben az évben Martin György néptánckutató is készített kép és hangfelvételeket a korabeli táncokról, népzenéről, a helyi cigányzenekarról. 1962-ben Sárosi Bálint kutatott helyi siratódallamokat, illetve egyéb helyi népdalos értékeket. 1967-ben Kerényi György végzett kutatásokat a helyi szokásdalok tekintetében. 1978-ban második alkalommal is tiszteletét tette a településen Martin György, rögzítve a közel húsz év távlatában a helyi értékeket. 1981-ben Lázár Katalin végzett kutatói munkákat, majd 2009-ben Terék József. Tápiószecső páratlan értéket képviselő népdalos, népművészeti értékeinek ápolásában hatalmas szerepet játszott Ofella Sándor népművelő, a népi együttes alapítója, aki elsőként vitte hírét térségünknek az országban.

A kutatómunkák eredményeként számos régi és új stílusú népdal, gyerekdal, gyerekjáték, cigánydal, köszöntő, árus nóta, sirató, ballada, alkalomhoz kötött népdal került elő. A kiadványon található hangfelvételek némelyikén a helyi adatközlő énekesek hallhatók zenei kísérettel, illetve archív felvételeken is. A lemezen megtalálható összeállítások tükrözik azt a gazdag zenei hangzást, mely Tápiószecsőre is jellemző volt a XX. században a helyi cigányzenészeknek köszönhetően.

A kiadvány 2014-ben valósult meg a Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület kiadásában.

Kapcsolódó oldalak