Folkrádió

Anyám, anyám, édes kedves anyám

előadó:
Tóth Péter (archív), Papp Rozália Dodó Rozi néni (archív), Hetényi Milán, Kubinyi Júlia, Hrúz Szabolcs, Pál Mihály, Tóth Gergely, Dezider Olah Axmann, Seres Vilmos, Terék József
előadásmód:
ének, hegedű, brácsa, cimbalom, klarinét, bőgő
etnikum:
magyar
település:
Tápiószecső
vármegye:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun
tájegység:
Tápió mente
nagytáj:
Alföld
felvétel helye:
SSR Stúdió - Törökbálint
felvétel időpontja:
2014

Szöveg:

Anyám, anyám, édes, kedves anyám,
De szomorú szombat este jött rám,
Házunk előtt szépen muzsikálnak,
Engem pedig visznek katonának.

Ne vigyenek engem katonának,
Mert engemet sok lányok sajnálnak,
Meghasad a kisangyalom szíve,
Ha engemet elrabolnak tőle.

***

A szecsői kaszárnyának de magos a teteje,
Ráhajlik a cseresznyefa levele,
Cserebogár, vidd be annak levelét,
Le ne törje sejehaj, a rezes csákóm tetejét.

A szecsői kaszárnyának de rácsos az ablaka,
Az én rózsám most könyököl ki rajta,
Szépek a fák, virágoznak ideki,
Gyere rózsám, sejehaj, a kaszárnyából gyere ki.

***

Temető kapuja,
Sarkig ki van nyitva,
Arra járnak a szép szecsői lányok,
Rólam szedik a virágot.

Szedjétek, szedjétek,
Rólam a virágot,
Csak azt az egy fehér liliomot
Rólam le ne szakajtsátok.

Ha leszakajtsátok,
El ne hervasszátok,
Ültessétek a sírom tetejére,
Mélyen a fekete földbe.

***

Sárgullik a fügefa levele, sej, hideg akar lenni,
Haragszik a kedves kisangyalom, sej, nem akar szeretni,
Szeress kedves kisangyalom, hogy ne legyek ilyen árva,
Meg ne tudja senki a faluba', mért van a szívem gyászba.
Gyászba' van a szívem, tiszta feketébe,
Most viszik a regruta szeretőm a délkeleti csatatérre.

***

A szecsői temetőbe kimentem sétálni,
Ott láttam egy barna kislányt keservesen sírni,
Odamentem, megkérdeztem, mért sírsz keservesen,
Bánatába azt felelte, meghalt a kedvesem.

A szecsői temetőbe kimentem sétálni,
Ott láttam egy barna kislányt kék ibolyát szedni,
Odamentem, megkérdeztem, minek az ibolya,
Bánatába azt felelte, jó lesz a síromra.

***

Jaj, jaj, jaj, jaj, szép virágom,
De hama’ itt hagytál, gyöngyvirágom,
Hova menjek, mőre legyek, hol keresselek,
A négy árvámmal szívem megszakad teéretted,
Drága párom.

Album:

A szecsői rózsás kertek alatt – Népdalok Tápiószecsőről

szerkesztő:
Terék József
kiadó:
Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület
kiadás éve:
2014
gyártási szám:
TJCD-013

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka kilencedik állomása volt Tápiószecső népdalos CD kiadványának elkészítése. A legkorábbi népdalos gyűjtőmunkát 1906-ban végezte Bartók Béla Tápiószecső kapcsán, aki Turán tartózkodva örökített meg támlapos lejegyzés formájában egy balladát, melyet egy „szecsőről való” férfi énekelt neki. Ezt követően 1953-ban Balla Péter, Békefi Antal látogattak el a településre a MTA Népzenekutató csoport részéről és gyűjtöttek értékes helyi népdalokat, melyek egy része a Magyar Népzene Tárában is megtalálható. Kálmán Lajos, Nagy Nándor, Oeller Ottó, Vajda József ugyanebben az évben végeztek kutatómunkákat, akiket 1954-ben követett Schnöller Mária, majd 1956-ban Szabó Andorné Szojka Anna, 1959-ben Gulyás László. Ugyanebben az évben Martin György néptánckutató is készített kép és hangfelvételeket a korabeli táncokról, népzenéről, a helyi cigányzenekarról. 1962-ben Sárosi Bálint kutatott helyi siratódallamokat, illetve egyéb helyi népdalos értékeket. 1967-ben Kerényi György végzett kutatásokat a helyi szokásdalok tekintetében. 1978-ban második alkalommal is tiszteletét tette a településen Martin György, rögzítve a közel húsz év távlatában a helyi értékeket. 1981-ben Lázár Katalin végzett kutatói munkákat, majd 2009-ben Terék József. Tápiószecső páratlan értéket képviselő népdalos, népművészeti értékeinek ápolásában hatalmas szerepet játszott Ofella Sándor népművelő, a népi együttes alapítója, aki elsőként vitte hírét térségünknek az országban.

A kutatómunkák eredményeként számos régi és új stílusú népdal, gyerekdal, gyerekjáték, cigánydal, köszöntő, árus nóta, sirató, ballada, alkalomhoz kötött népdal került elő. A kiadványon található hangfelvételek némelyikén a helyi adatközlő énekesek hallhatók zenei kísérettel, illetve archív felvételeken is. A lemezen megtalálható összeállítások tükrözik azt a gazdag zenei hangzást, mely Tápiószecsőre is jellemző volt a XX. században a helyi cigányzenészeknek köszönhetően.

A kiadvány 2014-ben valósult meg a Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület kiadásában.

Kapcsolódó oldalak