Folkrádió

Elszabadult az ökröm, a Virág

előadó:
Tóth Péter (archív), Hetényi Milán, Kubinyi Júlia, Hrúz Szabolcs, Pál Mihály, Tóth Gergely, Dezider Olah Axmann, Seres Vilmos, Terék József
előadásmód:
ének, hegedű, brácsa, cimbalom, klarinét, bőgő
műfaj:
csárdás, friss
etnikum:
magyar
település:
Tápiószecső
vármegye:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun
tájegység:
Tápió mente
nagytáj:
Alföld
felvétel helye:
SSR Stúdió - Törökbálint
felvétel időpontja:
2014

Szöveg:

Elszabadult az ökröm, a Virág,
Letaposta kertben a rezedát,
Hej, rezeda, rezeda, rezeda,
Kisangyalom, nem hagylak el soha.

Árva csalány rezeg az árokba’,
De szép kislány van a szomszédunkba’,
A szememet rá sem merem vetni,
Mert az anyja nem hagyja szeretni.

Nézlek, babám, de hiába nézlek,
Azt hittem, hogy feleségül veszlek,
Szegény vagyok, te meg dúsgazdag vagy,
Így hát babám, nem hozzám való vagy.

***

Az éccaka, az éccaka de rosszat álmodtam,
A lovamot, a lovamot a tilosban láttam,
Rám becsülik, sej, haj, ezt a sűrű kerek erdőt,
Soha többet az életbe' nem tartok szeretőt.

***

Kék csillagos ég, ha beborul, kiderül,
Az én rózsám, ha meglát is, kikerül,
Kerülhetsz már, barna legény, örökre,
Sok szép szavaid rég el vannak felejtve.

***

Dunnám, párnám de kurta,
Kimaradtam alóla,
Megadja Isten valaha,
Párostul fekszünk alatta.

Dunnám, párnám de rövid,
Eressz be rózsám a falig,
Eressz be rózsám a falig,
Véled maradok hajnalig.

***

Hej, rezeda, rezeda,
Karcsú a lány dereka,
Karcsúsága illeti,
Barna legény szereti.

Hej, gyöngyvirág, gyöngyvirág,
Lányoké a mennyország,
Sűrű a csipkebokor,
Legényeké a pokol.

Album:

A szecsői rózsás kertek alatt – Népdalok Tápiószecsőről

szerkesztő:
Terék József
kiadó:
Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület
kiadás éve:
2014
gyártási szám:
TJCD-013

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka kilencedik állomása volt Tápiószecső népdalos CD kiadványának elkészítése. A legkorábbi népdalos gyűjtőmunkát 1906-ban végezte Bartók Béla Tápiószecső kapcsán, aki Turán tartózkodva örökített meg támlapos lejegyzés formájában egy balladát, melyet egy „szecsőről való” férfi énekelt neki. Ezt követően 1953-ban Balla Péter, Békefi Antal látogattak el a településre a MTA Népzenekutató csoport részéről és gyűjtöttek értékes helyi népdalokat, melyek egy része a Magyar Népzene Tárában is megtalálható. Kálmán Lajos, Nagy Nándor, Oeller Ottó, Vajda József ugyanebben az évben végeztek kutatómunkákat, akiket 1954-ben követett Schnöller Mária, majd 1956-ban Szabó Andorné Szojka Anna, 1959-ben Gulyás László. Ugyanebben az évben Martin György néptánckutató is készített kép és hangfelvételeket a korabeli táncokról, népzenéről, a helyi cigányzenekarról. 1962-ben Sárosi Bálint kutatott helyi siratódallamokat, illetve egyéb helyi népdalos értékeket. 1967-ben Kerényi György végzett kutatásokat a helyi szokásdalok tekintetében. 1978-ban második alkalommal is tiszteletét tette a településen Martin György, rögzítve a közel húsz év távlatában a helyi értékeket. 1981-ben Lázár Katalin végzett kutatói munkákat, majd 2009-ben Terék József. Tápiószecső páratlan értéket képviselő népdalos, népművészeti értékeinek ápolásában hatalmas szerepet játszott Ofella Sándor népművelő, a népi együttes alapítója, aki elsőként vitte hírét térségünknek az országban.

A kutatómunkák eredményeként számos régi és új stílusú népdal, gyerekdal, gyerekjáték, cigánydal, köszöntő, árus nóta, sirató, ballada, alkalomhoz kötött népdal került elő. A kiadványon található hangfelvételek némelyikén a helyi adatközlő énekesek hallhatók zenei kísérettel, illetve archív felvételeken is. A lemezen megtalálható összeállítások tükrözik azt a gazdag zenei hangzást, mely Tápiószecsőre is jellemző volt a XX. században a helyi cigányzenészeknek köszönhetően.

A kiadvány 2014-ben valósult meg a Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület kiadásában.

Kapcsolódó oldalak