Folkrádió

Három bëtyár a csárdába

gyűjtés

előadó:
Erdős Imréné Lénárt Piros
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Cserépváralja
vármegye:
Borsod
gyűjtő:
Víg Rudolf
felvétel időpontja:
1960.

Szöveg:

1. Három bëtyár a csárdába
Piros bort iszik bújába.
Így gondolkozik magába:
Hová mënjünk éccakára?

2. Ëggy közüllök kitaláta:
Özvegyasszony ablakára.
Özvegyasszony ablakára,
Hol az ajtó nincs bezárva.

3. Bekopogtat bëtyár módra:
Van-ë idehaza gazda?
Nincsen idehaza gazda,
kerülj, bëtyár, az ágyamra!

4. Nem fekszëk én az ágyadra,
Nem kőtöl fël éjféltájba.
Fëlkőtölek korán, jókor,
Éjfél után ëggy órakor.

5. Éjfél után ëggy az óra.
Kelj fël, bëtyár, ülj a lóra!
Még a kutyák sëm ugatnak,
Írígyejid mind alusznak.

6. Akármilyen ködös idő,
Akárhogy esik az esső,
Én a babám fëlkereëm,
Mer én igazán szeretëm.

Album:

A magyarság népzenéje 3.

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
2002

Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.

Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István

Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal és Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.