Folkrádió

Jaj, mit vétöttem…

gyűjtés

előadó:
Récsei Istvánné Fülöp Anna
előadásmód:
ének
műfaj:
sirató
etnikum:
magyar
település:
Kapospula
vármegye:
Somogy
tájegység:
Dél-Dunántúl
nagytáj:
Dunántúl
gyűjtő:
Paulovics Géza
felvétel időpontja:
1961.

Szöveg:

Jaj, mit vétöttem a nagy Uristennek, hogy elvëtte jaz én szerettebéli páromat? Jaj, Ferkó, Ferkó, Buda Ferkó! Jaj, hová lëgyek, mit csinyájjak? Jaj, ki vigasztal mëg engöm? Jaj, de mindig hallottam, szép élet az özvegy élete: nagyon szomorú! Jaj, mer oan vagyok, mind az árvo madár, amelik ëggyik ágról a másikra száll. Jaj, elmëhetëk abba a gyászkertbe, mëgpanaszkodhatom a földnek, az nëm mondja mëg sënkinek. Jaj, Istenëm, Istenëm, jaj, hová lëgyek, m=ere mënjek? Nincs vigasztalóm, nincs szószóllóm! Jaj, jajaja...

Album:

A magyarság népzenéje 4.

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
2002

Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.

Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István

Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal és Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.