Folkrádió

Jaj, lelkëm, jó társom…

gyűjtés

előadó:
Póra Andrásné Tankó Berta
előadásmód:
ének
műfaj:
sirató
etnikum:
magyar
település:
Gyimesközéplok
vármegye:
Csík
tájegység:
Gyimes (Székelyföld)
nagytáj:
Erdély
gyűjtő:
Sárosi Bálint
felvétel időpontja:
1958.

Szöveg:

Jaj, lelkëm, jó társom, nëgyvennégybe elesëtt, mëgëtte az az átkozott háború! Jaj, me tizënöt éve, hogy árvo vagyok! Nincsen nekëm sënkim, csak az út fël ës, le ës. Jaj, jere haza, lelkëm, hogy panaszkodjam mëg neked. Mondjam el, hogy anny­ üdőtől mi panaszom vóna, lelkëm, jó kicsi társom! Jere haza, s a gyermëkeidët gyűtsd ëssze, me ugy el vannak szóródva: Jaj, ëgy hónapba ëccër ha
találkoznak, máskor ëgy hónapba se ëccër se! Jaj, András, András, hol van a te sírod? Jaj, hol van a te gyászos sirod? Sose tudom még a kërësztfádot se fëlkeresni. Jaj, idegënbe ëtt mëg a fekete főd! Jaj, idegënbe zárt el ez a fekete föd! Jaj, mit gondoltam rëád zután, s mit vártalak, még a mái napig ës várlak, de sehonnat sem jössz haza. Lelkëm, jó kicsi társam, lelkëm, jó kicsi társam, akit sohase tudok elfelejteni! S hogy búsúlnak a gyermëkeid, gyere
haza bár ëccër! Vigyázkodjál mëg a kicsi szëgén hajlékodba, hogy mi lëtt még azután ës belőle! Lelkëm, jó kicsi angyalkám, aki még az aluvásomot ës mëgh=agatta, s aki még a szuszogásomot ës mëgh=agatta! Jaj, András, András, jaj, szomoru András, be szomorán mëntél vissza, mikor hazajöttél szabadságra,
me te tudtad, sohasë jössz többet haza. Hogy búcsúzódtál a gyermëkeidtő, s ingëmët ës vittél magadval ëgy darabig, s ott letëttél, me má tovább nem mëhettem veled. Jaj, András, András, szomoru András! Jaj, jere haza, s vigasztald mëg a szüvemët, met olyan bánat ért esmég! Met a kicsi fiamnak ës eltörött a karja, de má minnyá három hete, s nem tudok odamenni, met a nyomorúság nem ëngedi, drága kicsi jó társam! Jaj, András, András, jaj, mennyit
gondolok rëád, s mennyit látlak álmomba, s be boldog vótam. Rëggel, mikor fëlébredtem, csak a szivem el vót fogyva, me nem vótá mellettem. Jaj, átkozott háború s átkozott ágyugolyó, aki ëgy pillanat alatt elvette az életëdët, drága jó, szomoru kicsi társam! Jaj, hova mënjek, hol kapjalak mëg, met mennyit kerestelek tizënöt esztendőtől, de sehol mëg nem találtalak. Mennyit mëntem mindënfelé, de sehol se vótál!

Album:

A magyarság népzenéje 5.

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
2002

Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.

Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István

Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal és Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.