1. Árva vagyok, nincs gyámolom,
Még a vizet ës gyászolom.
Árva vagyok, mind a levél,
Melyet elkap a forgószél.
2. Édësanyám rózsafája
Ëngëm nyílott utoljára.
Bárcsak ne ës nyílott volna,
Bimbójába hagyott volna!
3. Édësanyám sok szép szava,
Kit nem fogadtam mëg soha.
Mëgfogadnám, de már késő,
Hull a könnyem, mind az esső.
Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.
Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István
Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje
című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal
és Kodály Zoltán A magyar népzene
című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.