Folkrádió

Látod, édësanyám, látod, édësanyám, mé­ szültél a világra?

gyűjtés

előadó:
Holecz Istvánné Kanyó Margit
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Rimóc
vármegye:
Nógrád
tájegység:
Cserhát (Palócföld)
nagytáj:
Felföld
gyűjtő:
Vakler, Németh István
felvétel időpontja:
2001.

Szöveg:

1. Látod, édësanyám, látod, édësanyám, mé­ szültél a világra?
Inkább dobtál vóna, inkább dobtál vóna a zavaros Tiszába!
Tisza vize vitt vóna ja jeges Dunába,
Hogy në lëttem vóna, bár në lëttem vóna sënki mëgúnt babája.

2. Nincs mán páros csillag, nincs mán páros csillag, mind lëhullott a földre.
Nincsën hű szeretőm, nincs már hű szeretőm, mind elhagyott örökre.
Ha elhagyott, nem búsulok, elmënt örökre.
Még a síromban is, még a föld alatt is csak ő jár az eszëmbe.

Album:

A magyarság népzenéje 10.

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
2002

Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából.

Összeállította: Vargyas Lajos
Szerkesztette: Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István

Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...
Ezek a mondatok Vargyas Lajos A magyarság népzenéje című könyvéből valók, amely Bartók Béla A magyar népdal és Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.