Folkrádió

Nem ismertem az örömet; Jól esik a bús szívnek; Verjen meg az Isten rózsám; Magas a dézsi temető

előadó:
Kallós Zoltán, Téka együttes
előadásmód:
ének, hegedű, brácsa, bőgő
műfaj:
lassú, magyar, csárdás
etnikum:
magyar
település:
Szék
vármegye:
Szolnok-Doboka
tájegység:
Észak-Mezőség (Mezőség)
nagytáj:
Erdély
felvétel helye:
Fonó Budai Zeneház
felvétel időpontja:
1998

Szöveg:

Nem ismertem az örömet,
Azt sem tudom milyen lehet.
A bánatot jól ismerem,
Mert az itt van mindig velem.
Elosztották a bánatot,
Ott sem voltam, mégis jutott.
Ha még egyszer elosztanák,
Talán mind is nekem adnák.

Mikor a bút elosztották,
Három felé szakasztották.
Nekem a nyagyobbját adták,
Hogy ne kelljen többet osszák.
Feljött a nap, elhaladott,
Búval kapott, búval hagyott.
Bús anyának, bús gyermeke,
Én vagyok annak egyike.

Nem virradok örömömre,
Nem sötétülök kedvemre.
Este napszentület után,
Könnyemmel áztatom párnám.
Reggel napfeljötte előtt,
Könnyemmel megmosdom előbb.
Mosdóvízre nincsen gondom,
Mert a könnyembe megmosdom.

***

Jól esik a bús szívnek,
Hogyha panaszolhat,
Ha a maga bújából,
Másoknak is adhat.

Ó én édes galambom,
Ó jaj, hogy szeretlek,
Százezerszer napjában,
Én megemlegetlek.

Még éjjel is álmomban
Képedet ölelem,
De amikor ébredek,
Csak hűlt helyed lelem.

***

Verjen meg az Isten rózsám,
Ha te nem vagy igaz hozzám.
Verjen meg az Isten rózsám,
Ha te nem vagy igaz hozzám.
Mer én igaz vagyok hozzád,
Olyan, mint az édesanyád.
Mer én igaz vagyok hozzád,
Olyan, mint az édesanyád.

Verjen meg az én teremtőm,
Ha nem voltál hű szeretőm.
Verjen meg az egek ura,
Mert nem voltál igaz soha.

Verjen meg a sötét éjjel,
De sok örömtől zártál el.
Verjen meg a piros hajnal,
Kibe siratlak jajszóval.

Szerettelek, kedveltelek,
Ameddig megismertelek.
Mióta megismertelek,
Örökre meggyűlöltelek.

Szerettelek tiszta szívből,
Elhagytalak keservemből.
Tiszta szívből szerettelek,
De most másnak engedtelek.

***

Magas a dézsi temető,
Mellette a sűrű erdő.
Magas a dézsi temető,
Mellette a sűrű erdő.
Ott bujdosik a kedvesem,
Odamegyek, megkeresem.
Ott bujdosik a kedvesem,
Odamegyek, megkeresem.

Jaj, de sokszor, jaj, de régen
Jártam egy virágos réten,
Ott láttam egy kis madarat,
Kérdeztem a galambomat.

Azt mondta, hogy látta-látta,
Egy legény keblére zárta,
Ha elvette, éljen vele,
Csak előttem ne ölelje.

Ha elvette, éljen vele,
Ölje meg a bú mellette.
Öröme is annyi legyen,
Amennyit ő csinált nekem.

Album:

Idegen földre ne siess

kiadó:
Fonó Records
kiadás éve:
1998
gyártási szám:
FA-048-2

„Mindazoknak, akik elhagyták vagy elhagyni akarják hazájukat.” (Kallós Zoltán)

Az Ökrös és a Téka kíséri Kallós Zoltánt a felvételeken, amelyek tematikailag az emigráció gyötrő és sajnos nagyon is aktuális problémája köré rendeződnek.

Kallós Zoltán - ének

Ökrös együttes:
Ökrös Csaba - hegedű
Molnár Miklós - hegedű
Kelemen László - 3 húros brácsa
Mester László - 4 húros brácsa
Doór Róbert - bőgő

Téka együttes:
Vizeli Balázs - hegedű
Lányi György - 3 húros brácsa
Havasréti Pál - bőgő
Porteleki Zoltán - 3 húros brácsa
Székely Levente - hegedű

KÖZREMŰKÖDŐK:
Székely Levente - hegedű
Balogh Kálmán - cimbalom
Juhász Zoltán - furulya

Zenei rendező: Kelemen László
Hangmérnök: Szalai László