Folkrádió

Virágének

gyűjtés

előadó:
Kalotaszegi muzsikusok, László János
előadásmód:
hegedű, hegedű, ének
műfaj:
virágének
etnikum:
magyar
tájegység:
Kalotaszeg
nagytáj:
Erdély
gyűjtő:
Fekete Antal
felvétel helye:
Méra
felvétel időpontja:
1984. július 29-30.

Szöveg:

Kalapom szememre vágom,
Mellette hervad virágom,
Jaj, de bánom, így múlik el ifjúságom,
Maholnap oda világom.

Adsze pajtás vasvesszőt,
Hadd verjem meg a temetőt,
Mért nem kedvez semmi szépnek,
Semmi épnek.

Ne bántsd hát pajtás az utat,
..... sírhalmokat,
Vasvessződdel keress inkább az út mellett,
Kettőnknek egy nyugvó helyet!
Majd idővel, tűzz mellé egy száraz ágat!
Hadd példázza a virágom!

Album:

Kalotaszegi híres prímások. Esküvő Mérában. Fekete Antal gyűjtéseiből 2.

szerkesztő:
Fekete Antal, Lelkes András
kiadó:
FolkEurópa
kiadás éve:
2005
gyártási szám:
FECD 017

Míg az emberek ettek, lassú nótákat, keserveseket játszott a zenekar, de nagyon gyorsan elkezdődött a tánc is. A különböző étkek felhordását a „szószóló” Varga György keresetlen szövegei kísérték. A lakodalom, mint a jól szervezett eseményeken tapasztaljuk, szép lassan „nőtt”, a hangulat emelkedett, a zenekar szünet nélkül muzsikált, jöttek a „maszkurák”, ellopták a menyasszony cipőjét, egyszóval megtörtént minden, aminek meg kellett történnie. Éjfélkor kontyolás, három menyasszony közötti „nehéz” választás a vőlegénynek, közben állandóan csárdás-szapora, legényes, keringő, csárdás-szapora… Hajnalban fáradtak csak el a lábak, lassult le a násznép, kerültek elő a szép hajnali énekek, keservesek. A társaságban nagyon jó énekesek voltak, elég csak Varga Józsefet, „Hangya” Józsit (Méra), vagy a vistai születésű Gergely Andrást említeni. A zenekar pedig minden nótát tudott, mindenkinek igyekezett kedvére tenni (anyagilag sem bánták meg, hiszen röpködtek a százasok). Számomra végül a lakodalom legkedvesebb emléke lett, amikor ránk reggeledve, leülhettünk végre a szikrázó napsütésben a zenészekkel, amikor végre ők is mulathattak egy kicsit. Ittunk, muzsikáltunk, régi történeteket meséltek és nagy-nagy béke volt körülöttünk. Aztán lepihentünk, ki ahol tudott, egy fa alá, vendégházba, hiszen este „visszahívás” volt, a „fennjárókat” (a vendégsereg kiszolgálóit) is meg kellett vendégelni, kezdődött minden elölről. - Kelemen László

Boros Samu, Czilika János, Fodor Sándor ‘Neti’ - hegedű
Berki Ferenc ‘Árus’ - hegedű, cselló
Berki Béla ‘Árus’, Czilika Jenő - harmonika
Tóni Rudolf ‘Kormos’ - brácsa
Boros Gyula, Stojca András - nagybőgő
Farkas ‘Hangya’ József, Gergely András ‘Zsüke’, László János - ének