Folkrádió

Marosszéki táncdallamok

előadó:
Muzsikás együttes, Sebestyén Márta, Toni Árpád, Farkas Zoltán Batyu
előadásmód:
ének, hegedű, hegedű, brácsa, bőgő, cimbalom, gardon
műfaj:
csárdás, forgatós, sebes csárdás
etnikum:
magyar
tájegység:
Marosszék (Székelyföld)
nagytáj:
Erdély
felvétel helye:
Zeneakadémia, Budapest

Szöveg:

kit virágot rózsám adott
el sem hervadt már elhagyott jajajajj
annak is egy asszony oka
verje meg az egek ura

tudod rózsám mit fogadtál
mikor kiskertemben jártál
rózsát kértem szegfût adtál
jaj de hamis lelkû voltál

fáj a szívem kívül-belül
bánat szorítja két felül
bánat olyan mint az enyém
nincsen a föld kerekségén
***
kicsi kutya tarka ne ugass hiába
van nekem szeretõm somlyó városába
nem adnám a szõkét széles e világért
de még a barnát se nagy-magyarországért

kerek a káposzta csipkés a levele
búsul a kisleány nincsen szeretõje
ne búsulj ne búsulj ne is siránkozzál
majd ad a jóisten csak jól imádkozzál

Leírás:

A Kodály mûben található dallamokat mutatjuk be itt eredeti népzenei formájukban. (Kodály Zoltán: Marosszéki táncok, zongora, 1927, (Eõ 19.), zenekari átirat, 1930, (Eõ 64.). Érdemes megjegyezni, hogy a mûben használt valamennyi dallamot Kodály maga jegyezte le (`Kodály forrás`). Összeállításunk elsõ dallamát hegedûn és gardonnal játsszuk. Ez a hangszeregyüttes a Marosszéktõl északkeletre levõ Gyimesben általános. Az átmeneti területen vonósokat találunk, idõnként gardon kísérettel kibõvítve, míg Marosszéken cimbalommal kiegészített vonósbanda terjedt el. A koncerten a vidék egyik kiemelkedõ cimbalmosával, Toni Árpáddal (Vajdaszentivány, Voivodeni) játszottunk együtt. A gardonos dallamot és a gazdag díszítésû lassút Vikár Béla gyûjtötte fonográffal 1904-ben. Ez utóbbi úgynevezett `jaj-nóta`, mert benne rendszeresen megjelenik egy sor: `jajj, jajajajj, jajajja`.
A jaj-nótát két forgatós táncdallam követi, Lajtha László: Kõrispataki gyûjtésének 4. darabja, illetve a Kodály mû fõdallama, amit õ maga 1910-ben gyûjtött Gyergyóremetén, Csíkban. A híres melódia virágénekként megjelenik a XVII. századi Vietórisz kódexben, szövege pedig a Vásárhelyi Daloskönyvben, a Mátrai kódexben illetve a Komáromi énekeskönyvben is megtalálható. Mai szöveges változatát is ismerjük Csíksomlyóról, Domokos Pál Péter gyûjtésébõl.
A sebes csárdásban a környéken elterjedt, közismert dallamot játszunk, felhasználva a Kodály mûben is lezárásként szereplõ dallamrészletet. (részlet a lemez kísérőfüzetéből)

Album:

A Zeneakadémián

kiadó:
Szerzői kiadás
gyártási szám:
MU-005