Folkrádió

A magyaroké: Hajnali, csárdás és szapora

előadó:
Türei Lengyel László, Herczku Ágnes, Vizeli Balázs, Gombai Tamás, Pál István Szalonna, Mester László, Kelemen László, Havasréti Pál, Doór Róbert
előadásmód:
ének, hegedű, brácsa, cselló, bőgő
műfaj:
hajnali, csárdás, szapora
etnikum:
magyar
tájegység:
Kalotaszeg
nagytáj:
Erdély
felvétel időpontja:
2005

Szöveg:

(S ej, de) Kiskoromban árvaságra jutottam,
Életembe de sokat szomorkodtam.
Megtanultam, hogy kell tűrni, szenvedni,
Azt is tudom, hogy kell szívből szeretni.

Kiskertemben van egy kis fa, nem látszik.
Minden éjjel tizenkétszer virágzik.
Apró rózsa terem rajta, jó szagú,
Kisangyalom, miért vagy ilyen szomorú?

***

Éjfél után kettőt ütött az óra,
Nem bódorog senki már a faluba.
Én bódorgok, mert nem bírok elaludni,
Fáj a szívem, a szerelem gyötöri.

Gyötör engem a szerelem, nem táplál,
Árva szívem nyugodalmat nem talál.
Nem is gyógyít meg engemet, csak a halál,
Így jár, aki hű szeretőt nem talál.

***

Utca, utca, bánat utca,
Bánatkőből van kirakva.
Bánatkőből van kirakva, hateha.
Azt is az én édes rózsám rakta,
Hogy én sírva járjak rajta.
Nem járok én sírva rajta,
Járjon, aki kirakatta, hateha.

Mikor megyek hazafelé,
Hasad az ég háromfelé.
Hasad az ég háromfelé, hateha.
Sírnak reám a csillagok,
Mert tudják, hogy árva vagyok.
Árva vagyok, mint a madár,
Ki a felhőn odafenn jár, hateha.

Én vagyok az, aki nem jó,
Fellegajtó nyitogató,
Fellegajtó nyitogató, hateha.
Nyitogatom a felleget,
Sírok alatta eleget.
Aj, na, na...
Sírok alatta eleget, hateha.

***

Aj, na, na...
Hagytál volna békét nékem, ehajja.
Aj, na, na...

Nincs édesebb, mint a méz, nincs édesebb, mint a méz,
Ki kit szeret, arra néz, de arra néz.
Nincs édesebb, mint a méz, nincs édesebb, mint a méz,
Ki kit szeret, arra néz, de arra néz.
Lám, én csak egyet szeretek, ha reám néz, ránevetek, ehajja.
Aj, na, na...
Nézz utánam keservesen, Látsz még engem, vagy sohasem, ehajja.
Vessél reám egy pillantást, talán sose látjuk egymást, hateha.

***

Édesanyám, mi van a kötényébe?
Három alma, adjon egyet belőle.
Egyet nekem, másikat a babámnak,
A harmadik maradjon meg magának.

Három csillag van az égen egy sorba,
Három szeretőm volt nékem egyforma.
Három közül azt az árvát szerettem,
Édesanyja árván hagyta énnékem.

***

Túl a vízen, a tengeren,
Rózsa terem a kenderen,
Minden ágán kettő-három,
A rózsámat idevárom.

Húzzad, cigány, hegedűs,
A te kezed nem ezüst,
Se nem ezüst, se nem réz,
Csak egy ügyes cigánykéz.

***

Gyócs az ingem, aranyrojt az alja,
Nem vagyok én a faluban a lányoknak alja.
Kolozs vármegyében,
Ülök az én szép szeretőm ölében.
Kolozs vármegyében
Ülök az én barna babám ölében.

***

Víg a gazda, víg a vendég,
Bárcsak így tartana mindég.

Album:

Az örök Kalotaszeg. Varga Ferenc Csipás emlékének

szerkesztő:
Kelemen László
kiadó:
A bt.
kiadás éve:
2005
gyártási szám:
ABT 010

Ha a Magyarország felől utazó átkel a Királyhágón, hamarosan Kalotaszegen találja magát. Jellegzetes, dombos erdélyi táj, a Nyugati-Kárpátok árnyékában. Ezen a fertályon élnek ma is a magyar, református cigány Csipások. A család első híresebb tagja Varga Ferenc Csipás, a balkezes volt. Ő a múlt század ­40-es éveiben játszott a Kalotaszegi madonna című magyar filmben, a kottát is ismerte. Fiai is zenészek lettek, s mivel hagyományosan a cigányok szolgáltatták ezen a tájon mindenkinek a zenét, apjuk örökébe léptek. Bánffyhunyad keresztúti helyzete is kedvezett a családnak: egész Kalotaszegen közmegelégedésre játszottak, magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt. A fejben és szívben összegyűlt hatalmas tudás ifjabb Varga Ferenc Csipás művészetében tetőzött.

Talán furcsa a folklór esetében művészetről beszélni, de nem ismerek máshonnan Erdélyben, sőt, Kalotaszegen ennyire klasszikusan kiegyensúlyozott, az előadásmódra, hegedűtónusra, arányokra ilyen magas szinten figyelő hangszeres népzenét, mely az egyéni, virtuóz hangzás és a közösségi tudás ennyire örökérvényű, művészi szintézise. A Csipás név a magyar népzenészek között összefonódott Kalotaszeggel, legendává vált, az általa játszott zene pedig a táncházmozgalom zenészeinek kötelezően elsajátítandó anyaggá. Az a világ, amelynek zenéjét ezen a felvételen hallgathatjuk, végérvényesen elmúlt. Ám hiába a drasztikus, kijózanító változások, a durva péh-realitás, fejünkben és szívünkben már megmarad, együtt él őseink Kalotaszegével. (Kelemen László)

Közreműködnek:

Énekesek: Demeter Erika (románul) Herczku Ágnes, Lengyel László Türei, Varga István Kiscsipás (cigányul, magyarul)

Zenészek:
Vizeli Balázs - hegedű (az ifjú Csipás)
Gombai Tamás - hegedű (az idős Csipás)
Pál István Szalonna - hegedű (Fodor Sándor Neti)
Varga István Kiscsipás - hegedű
Mester László - 4 húros brácsa
Kelemen László - 3 húros brácsa
Havasréti Pál - cselló
Doór Róbert - nagybőgő

A felhasznált zenéket gyűjtötték: Kallós Zoltán, Kelemen László, Martin György, Székely Levente, Tötszegi AndrásDeák, Végvári Rezső