Folkrádió

Bánom, hogy megházasodtam

gyűjtés

előadó:
László Józsefné László Rozália
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Andrásfalva
tájegység:
Bukovina
nagytáj:
Moldva és Bukovina
gyűjtő:
Gajdos Ferenc, Sebő Ferenc
felvétel időpontja:
1984. augusztus 1.

Szöveg:

Bánom, hogy megházasodtam,
S rögtön megcsaládosodtam.
Csalfa lett a feleségem,
Árván maradt húsz gyermekem.

Kettőt az ölembe vettem,
S hármat a bőcsübe tettem,
Öt a fődön citorádzott,
S kilenc a sutuba játszott.

s Fejik a fekete kecskét,
S ütik a barna menyecskét,
Hadd ott üssék, megérdemli,
Mer­ az urát nem szereti!

s Ki az urát nem szereti,
Meszes búzát főzzön neki!
Adja joda vacsorára,
Nem lesz gondja az urára!

Leírás:

László Józsefné László Rozália (1930, Andrásfalva)
Bánom, hogy megházasodtam
Erdélyből és Bukovinából idmert dallam; Járdányi – Olsvai: A Magyar Népzene Tára VI. Kiss Lajos andrásfalvi gyűjtéséből közli (Lengyel, 1973), 547. sz.: ebben a Dobszay által a bukovinai előadásmódban megfigyelt ambitustágítás a magasba igen jól megfigyelhető.

Album:

Bukovinai székelyek Magyarországon. Magyar népzene

szerkesztő:
Sebő Ferenc
kiadó:
Hungaria Records
kiadás éve:
1988
gyártási szám:
SLPX 18131

Zenei rendező: Sebő Ferenc
Hangmérnök: Gajdos Ferenc

Sebő Ferenc hanglemeze elsősorban nem eddig ismeretlen szép dallamokat, nem különösen jóhangú énekeseket és kitűnő előadókat akar bemutatni (ahhoz most folyik a Zenetudományi Intézet gyűjteményéből válogatott anyag lemezkiadása), hanem egy olyan népcsoport zenéjének pillanatképét rögzíti, mely a háború után került mai helyére, magával hozva előző otthonából egy hazai viszonyokhoz képest archaikusabb zenei örökséget. Ennek az örökségnek fél évszázad alatti változása a lemezen feltett néhány kérdés, melyekre válasz a hallgatás folyamán alakul ki a hallgatóban: mi és hogyan él még az ötven évvel ezelőtt idehozott bukovinai zenéből? Mit hallhat még egy odatévedt látogató, aki nem a módszeresen nyomozó ismeretével és eszközeivel megy hozzájuk? Van-e nyoma a régi előadásmódnak, és élnek-e még a régi, hagyományos lírai szövegek? Elismerést érdemel, hogy a szerkesztő Sebő Ferenc e kérdéseket ilyen szemléletesen tette fel.
A lemez tartalma (mely a célkitűzésnek megfelelően a spontán szervezkedő énekesek maguk ajánlotta dalaiból állt össze) arra a következtetésre biztat, hogy a bukovinai hagyomány még tartja magát. ha meggondoljuk, hogy a negyvenes évek mennyire nem a dalolásra kedvező légkört jelentették a gondokkal terhetl családoknak, csak csodálattal adózhatunk annak a zenei igénynek, mely a székelységet minden sorsfordulatban végigkísérte.
A lemez kiadása bizonyára nyereség lesz a szakmabeliek számára is.

Rajeczky Benjamin