A fényes nap immár elnyugodott
A föld szintén | | szöveg: | A fényes nap immár elnyugodott
A föld szintén sötétben maradott
Nappali fény éjjelre változott
Fáradtaknak nyugodalmat hozott
Minden állat megy nyugodalomra
Az Istentől kirendelt álomra
De én Uram úgy menek ágyamba
Mintha mennék gyászos koporsómba
Midőn ágynak adom a testemet
Deszka közé zárhatom éltemet
Hosszas álom érheti szememet
A kakasszó hozhatja végemet
Vessünk számot hát, édes Istenem
Hogy lelkemet ne kelljen féltenem
Hogy lehessen bátrabban szólanom
Midőn meg kell előtted állanom
Színed előtt mindennap elesem
De te lettél atyádnál kezesem
De megbocsáss, mert szívemből szánom
Könnyek miatt szememben nincs álom
Az ágyamba zokogva költözöm
Vánkosomat könyvemmel öntözöm
Ha megtartasz holnapi napodra
Nem fordítom azt megbántásodra
Ne szólíts ki, Uram, készületlen
Vezess előbb az enyhítő kútra
Hogy juthassak a mennyei jussra
Úgy bocsáss el engem a nagy útra
Ámen
| előadó: | Kathona Mónika, Bencze Balázs, Rossa Levente Bors | előadásmód: | ének | műfaj: | estéli ének | etnikum: | magyar | település: | Lészped | nagytáj: | Moldva és Bukovina | felvétel időpontja: | 2004 | forrás: | Nyitva láttam Mennyország kapuját. Magyar népi imádságos énekek
|
|
|