2019. december 16.
RSS
 

 

Te menj el egy úton, én es e másikon,
Nehol
gyűjtés
 
szöveg: Te menj el egy úton, én es e másikon,
Nehol összegyűlűnk, egymásnak ne szóljunk.
Egymásnak ne szóljunk, szeretet tartunk.

Szeretlek édesem, mind e lágy kinyeret,
Sóhajtok éretted háromszázezeret.
Nem es sohajtanék, ha ne szeretnélek,
De én úgy szeretlek, majd meghalok érted.

Nem es sohajtanék, ha nem szeretnélek,
De én úgy szeretlek, majd meghalok érted.
Vaj meghalok érted, vaj enyimmé teszlek,
Vaj piros véremvel fődet festek érted.

S e te piros véred, s ez én piros vérem
Egy árokba folyjon, egy malmot meghajtson.
Pedig az e malom három kőből legyen,
S e legelső köven szeretetet járja.

S e második köven aprópénzt hullassa,
S a harmadik köven virág gyöngyöt járja.
Kimenék ez útra, lenezék ez úton,
Látám édesemet, ő es láta ingem.

Akarám szólítni, magát busítani,
Egy szóval, kettővel: hova mensz édesem?
Ide menek, ide, nagy magas hegyekre,
He, gyi té­s, édesem, he, gyi té­s, édesem!

Vaj bánod, édesem, ­z én jó életemet?
Nem bánom, édesem, te jó életedet,
Csak bánom, édesem, keserűségedet.

Sohase hídd, rózsám, hites szeretődnek,
Sohase hídd, rózsám, hites szeretődnek,
Míg ez ótár előtt le nem térbéltetnek.

Ha letérbéltetnek, ha összeszentelnek,
Attól tovafelé mind mondjad mindennek.
Mind mondjad mindennek, hogy összeszentelnek,
Addig édesem, ne mondd senkinek!
előadó: Demse Gyurkáné
előadásmód: ének
etnikum: magyar
település:Somoska
nagytáj:Moldva és Bukovina
gyűjtő: Újváry Lajos
felvétel időpontja: 1972. nyara
leírás: gyi té­s = gyere te is\r\ntérbéltetnek = térdeltetnek
archívumi jelzet: 9063a
forrás: Magyar Népzenei Antológia VII. Moldva és Bukovina népzenéje 2.

folkradio.hu