Népi kincsek egyik utolsó birtokosa - Hideg Anna

 A Kőfeszt – A Szabad Táncház egyik sztárvendége, Hideg Anna néni lesz Ördöngösfüzesről, aki közel 86 évesen is elvállalta, hogy eljön a Káli-medencébe, hogy megmutassa azt a kincset, ami a birtokában van.

Hideg Anna Lakatos Domokos és Benedek Anna gyermekeként 1936. július 30-án született a nyugat-mezőségi Ördöngösfüzesen. Református családban nevelkedett, szülei földműveléssel foglalkoztak.

Anna 17 évesen szerelmi házasságot kötött a helybeli középbirtokos családból származó Hideg Istvánnal, akivel egy gyermekük született.

Ördöngösfüzes a Mezőség észak-nyugati peremén, a Füzes-patak völgyében, Szamosújvártól 6 kilométerre fekszik, annak egyik legrégebbi magyar települése. Mivel önálló közigazgatási egység központja, adminisztratív szempontból hozzátartozik még Füzesmikola, Kisszék és Bonc. Külterülete szomszédos Szamosújvárral, Székkel, Szamosújvárnémetivel, Szépkenyerűszentmártonnal és Cegével. Etnikailag és vallásilag heterogén: magyarok, románok, cigányok lakják, akik református, katolikus, ortodox és görög katolikus hiten élnek, tehát a település kultúrája igencsak gazdag különböző interetnikus és felekezeti kölcsönhatásokban.

 A település elsősorban népzenéje, tánckultúrája és mesekultúrája révén vált közismertté. Eddig Magyarországon három itt élő előadónak ítélték oda a Magyar Népművészet Mestere díjat: Kisláposi András 2006-ban (furulya és mesemondás), Hideg (Lakatos) Anna (népdaléneklés, mesemondás) és Réti János (néptánc) pedig 2010-ben vette át e rangos címet a népművészet megőrzése terén elért kimagasló eredményeiért.

A népi hagyományok iránti érdeklődése a kis Annának már gyerekkorában kialakult, elmondása szerint szívesen hallgatta a falu akkori mesemondó asszonyait. A vidék máig legjelesebb néprajzos személyiségét, Kallós Zoltánt már gyerekkorában jól ismerte, aki később is többször felkereste, többnyire kolozsvári és magyarországi tánc- és zenekutatók (Szenik Ilona, Martin György és mások) társaságában.

Anna néni kitűnő memóriája már gyermekkorában megmutatkozott, mely képességnek felnőtt korában nagy hasznát vette. Fiatalon iskoláit végig jeles bizonyítvánnyal végezte, de nem csak a tudást szívta magába, hanem a népdalokat, meséket is. Pár évvel ezelőtt egy lemezfelvételen, papír nélkül, több mint 500 dalt énekelt fel, de mint utólag kiderült Anna néni fejében meglévő népdalok száma a 600-at is meghaladja, de emellett rengeteg mesét, mondát és egyéb történetet is tartalmaz repertoárja.

Hideg Anna nem csak a saját közösségének a népzenéjét ismeri, hanem a településen élő román lakosság repertoárjának egy részét is. A hatvanas, hetvenes években folyamatosan fellépett a Románia Megéneklése nevű, évi rendszerességgel megrendezett fesztiválon, egyik alkalommal első díjat is nyert. Mindazonáltal igazán ismertté az 1989-es politikai változásokat követően, Magyarországon vált – eleinte mint népi énekes és az ördöngösfüzesi tánccsoport tagja, majd a 21. század első éveitől mint mesemondó is.

Első magyarországi fellépéseit Tímár Sándornak köszönheti, akivel a rendszerváltás után az Astoria aluljárójában ismerkedett meg, akinek meghívására mutatkozhatott be először a fővárosban.

A mai napig rengeteg járja az országot. A kilencvenhez közeledve szinte még mindenhova elmegy, ahova hívják és a legtöbb helyre nem kényelmes autókban, hanem tömegközlekedéssel. Vonattal, busszal. Rengeteg magyar településen fellépett már, de szerepelt már Németországban, Hollandiában, és Szlovákiában is.

Így jutott el tavaly két alkalommal is a Káli-medencébe. Tavaly júliusban a Kőfeszt Folkklub vendégeként a Mezőség énekeit mutatták be Navratil Andreával és a Szalonna Bandával, majd augusztusban a Kőfeszten vendégszerepelt, ahol minden oldaláról bemutatkozott. Mesélt gyermekeknek, felnőtteknek pajzán meséket, énekelt, de nem csak fellépőként, hanem nézőként is végigélte az egész fesztivált. Figyelemmel kísérte a fiatal néptáncosokat, énekeseket, lelkesen nézte végig előadásaikat. Több napos ottlétének koronája mégis a Pál István „Szalonna” és Csúri Ákos által közösen jegyzett, „Idegen nép van ma, hol régen magyar lakott” című Trianon előadás bemutatója volt, melyre Anna néni Berecz András helyett ugrott be, de mikor a Magyarok világhimnuszát énekelte, olyan csend lett Kővágóörsön, hogy szinte a szívek dobbanását is lehetett hallani.

Hideg Anna a magyar folklórtörténet „klasszikus” jellegű mesemondóinak egyik utolsó képviselője.
Gyakran említi, hogy szülőfalujában már csak néhányan vannak, akik megérték ezt a hosszú kort, de közülük is már csak ő aktív. Mélyen vallásosként a Jóistennek tulajdonítja tehetségét és úgy tűnik, hogy a Jóisten még sokáig szeretné, hogy itt a földön szórakoztasson minket.

Noha mintegy nyolcvan szövegre tehető népköltészeti repertoárjában fellelhetők tréfás mesék, adomák, népmondák és igaz történetek is, abban legnagyobb arányban a nagylélegzetű és a mesemondó által „igazi mesék”-nek titulált, nagyívű epikai belehelyezkedéssel előadott tündérmesék dominálnak. Legszívesebben ezeket meséli akár szűk családi körben, akár pedig különféle kulturális rendezvényeken, melyeken gyakran és szívesen vesz részt – kiváló előadó képességének köszönhetően állandó sikerrel.

Anna nénit nem lehet nem szeretni. Igen közvetlen, vidám személyiség, akinek mindenkihez van egy jó szava, aki még közel a kilencvenhez is mindenkinek emlékszik a nevére, mindenkivel barátságos, mindenkivel megtalálja a közös hangot.
Nagy ajándék nekünk, hogy személyesen ismerhetjük, hogy még személyesen láthatjuk hallhatjuk.

Aki teheti, mindenképpen jöjjön el a Kőfeszt – A Szabad Táncház rendezvényre, mert Anna néni végig velünk lesz, láthatjuk, hallhatjuk őt. Megismerhetjük azt a tudást, ami autentikusan talán már csak nála van meg.

nemethgrg

text