Pünkösdi népszokásokat elevenítettek fel Csonoplyán. A pünkösdi király megválasztása után pünkösdi királynőjárás következett, majd kitáncolták a májusfát.
Szélik Brigitta:
Ma pünkösdi királynéjárást mutattunk be. A lányok házról házra jártak, és jó termést, szerencsét kívántak az embereknek, énekeltek, táncoltak, és utána felemelték a pünkösdi királynét, hogy akkora legyen az emberek búzája. Elöl mentek a lányok, akik rózsaszirmokat szórtak, utána ment a királyné, akit két nagylány követett, és hímzett kendőt tartottak a feje fölött.
Az idei évben a pünkösd Csonoplyán is a nemzeti összetartozás jegyében zajlott.
Fr. Hajdú László plébános:
Különleges alkalom az idei, hiszen egybeesik a nemzeti összetartozás napjával. Szerettük volna a kapcsolatot, a programot kibővíteni. Az egyházközösségnek, illetve Csonoplyának régre és hosszan nyúló kapcsolata van már a Garai Székelykör Egyesülettel, így erre az alkalomra őket is elhívtuk, hogy erősítsük ezáltal is a nemzeti összetartozásunkat.
A 17 éve alakult Garai Székelykör Egyesület néptáncosai is fontosnak tartják a testvértelepülések közötti jó kapcsolatok ápolását.
Antal Zsolt Garai Székelykör Egyesület:
1941-ben a második világháború idején Bukovinából kitelepítették a székelyeket, úgy mondták, hogy hazahozták őket Magyarországra, és először is ez a hazahozatal Bácskába történt, ide, a Vajdaságba, 30–40 településre telepítették le a székelyeket, akiknek egy-két év után távozniuk kellett, ahogy a háborúnak a frontvonalai tolódtak, úgy visszajöttek vagy Magyarországra jöttek föl a székelyek. 1945-46-ban telepítették le őket Tolnába, Baranyába, Bács-Kiskun megyébe, és így kerültek Garára is bukovinai székelyek, és a leszármazottaik vagyunk mi a nagyszülőknek, úgyhogy ott élünk, tanuljuk a táncaikat, az énekeket visszük tovább, és a különböző szokásokat, hagyományokat visszük színpadra, illetve éljük meg.
A pünkösdi játékok felelevenítése után táncház majd közös vacsora következett.
