Zeneszótól hangos a héten a kaposvári Agóra. Húsz fiatal népzenész játssza a gyönyörű rábaközi dallamokat. Délelőtt a különböző szekciók gyakorolnak, délután pedig „összehúzzák”, amit megtanultak. Mindezt egy népzenei tábor keretében.
A földszinten citeraszó fogadja az Agórába betérőket a héten. Husi Gyula népzenész gyakorol válogatott tanítványaival. – A tábor a legügyesebb tanítványok találkozója is egyben. A környék művészeti iskolásainak legtehetségesebb diákjait hívtuk meg ide – mondta Husi Gyula a gyakorlás szünetében. – Új dalokat is tanulunk és szinten tartjuk a régieket is, de ami a leglényegesebb, hogy itt együttesben játszhatnak a fiatalok.
– Néptáncolok, de a zenélés is érdekel. Ez a műfaj sok embert összehoz, és a hangszert sem nehéz megszólaltatni – mondta Szepesi Réka, akinek a citera volt a legszimpatikusabb népi hangszer, amikor választania kellett.
Egy másik teremben a népi zenekarok ritmusszekciója gyakorolt. Bőgőzni és brácsázni tanultak a diákok.
– Furulyázni tanultam, aztán megkértek, hogy ugorjak be egy bandába bőgőzni. Így kezdődött – mondta Tóth Olivér. – Azóta már táncházakban is lehetőséget kaptam, hogy én húzzam a talpalávalót.
– Azt vettük észre, hogy sokan járnak művészeti iskolába, de egyszer csak eltűnnek a rendszerben, pedig tehetségesek. Ezért az Agóra a Csoóri Programban arra pályázott, hogy felkarolhassuk a tehetségeket és lehetőséget nyújthassunk nekik a továbbfejlődésre – mondta Csikvár Gábor, népzenész, a Somogy Táncegyüttes művészeti vezetője. – A tanévben kéthetente szombaton gyakorlunk velük, és a tábor is ennek keretében valósult meg. 2019 óta foglalkozunk intenzíven a tehetségekkel. Annak idején mi is népzenei táborokban sajátítottuk el szakmai tudásunk legjavát, és kapcsolatépítésre is alkalmas, valamint nagy lendületet ad egy-egy ilyen lehetőség – tette hozzá Csikvár Gábor.
Népzenei tábor az Együdben
– Régóta néptáncolok Szennában. Ebben nevelkedtem. Szerettem volna vonós hangszeren játszani, de nem érzem magam jól a középpontban, ezért a brácsát választottam, bár az elején hosszú ideig csak azt tanultam, hogyan kell megfogni – mondta Barbély Borbála, akit egy barátja is inspirált, hogy kipróbálja a hangszert, amiről – mint mondta – hamar kiderült számára, hogy óriási kitartást igényel.
– A brácsázáshoz kicsit érettebb lélek kell, hogy a lelkesedés megmaradjon. Nem dallamhangszer, tehát a fiataloknak teljesen más élményt nyújt, mint a hegedű. A legnagyobb motivációt az adja, amikor leülnek zenekarba együtt zenélni – mondta Bajzik Éva, aki a brácsázás rejtelmeibe vezette be a tanítványokat, akik a mesterek szerint lehetnének többen is, ám már annak is örülnek, hogy a mai fiatalok hajlandóak a muzsikálásra.
Szépen húzzák a talpalávalót
Messzire hallatszott a citera, hegedű, brácsa, nagybőgő hangja. A népzenei tábor résztvevői közül többen a Somogy Zenekarban is kipróbálhatták magukat, így most már ők is tudják, milyen egy-egy táncházban a táncosok talpa alá húzni. – A tábor résztvevőinek már van alapjuk, művészeti iskolában tanulnak zenélni. Naponta öt órát gyakorolnak, ettől igen intenzív a kurzus. Ami pedig a legfontosabb: élvezhetően szólalnak meg a nap végére a rábaközi dallamok – mondta György-Horváth László, aki hat hegedűst tanít a táborban.
