Mostanáig jobbára csak a funkcionális falvakról hallottunk, ahol a település lakói portájukon jószágot nevelnek, kertjükben minden megterem, ami a konyhára szükséges, van templomuk, óvodájuk, iskolájuk. A Veszprém vármegyében boráról méltán híres Somlói-hegytől kőhajtásnyira elterülő, alig száz lelket számláló Kiscsősz, amely kiérdemelte a hagyományfalu jelzőt, ennél többre törekszik.
A fentiekben felsoroltak mellett fő céljuknak tekintik a népművészet értékfeltáró, -közvetítő és -örökítő szerepének megismertetését és támogatását, és nem csupán az anyaországban, hanem a Kárpát-medence különböző vidékein és a magyar glóbusz egészén, a diaszpórában élő magyarság körében. Ezt a nemes feladatot vállalta fel az immár két évtizede itt működő Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület, amely már a kezdetek kezdetén sikeresen bevonta a hagyományőrző és értékteremtő tevékenységbe a közelebbi és távolabbi településeknek a népi kultúra továbbélését fontosnak tartó lakóit. A civil szervezet, amely évente több mint száz programot bonyolít le mintegy tízezer fő részvételével, a jubileum alkalmából ünnepi konferenciát szervezett, amelyre a Hagyományok Háza Hálózatnak a Kárpát-medence különböző tájegységeiben működő munkatársai, valamint a külhoni magyarság sajtóorgánumainak képviselői kaptak meghívást. A fórumon a Hagyomány bölcsői témakör jeles szakértői tartottak előadást, majd ezt követően a Kárpát-medencei magyar újságírók részvételével kerekasztal megbeszélésre került sor. A szervezők kitüntetett figyelemben részesítették a kárpátaljai magyarságot – a rendezvény keretében a résztvevők megtekinthették Perl János fotóművész Kárpátalja kincsei című kiállítását.
A magyarság jövője szempontjából talán az a legfontosabb, hogy a hagyományőrzés, a hagyományteremtés terén szerzett tapasztalatok mind szélesebb körben ismertté váljanak és követőkre találjanak, hangsúlyozta köszöntőjében Csermák Zoltán szervező, a Hagyományok Háza külhoni médiáért felelős munkatársa.
A népi kultúrával kapcsolatos kulturális programokat befogadó interaktív faluház a hagyományos népi mesterségek – fazekasság, bőrművesség, szövés-fonás, kovácsmesterség stb. – elsajátítását segítő alkotóház, a néptáncegyüttesek és népzenészek szakmai fejlődését biztosító táncház, a népi hangszerek és népviseletek gyűjteménye, a haszonállatok tartását bemutató telepek – Kiscsőszön mindezek a paraszti kultúra és életvitel megismerését szolgálják, mutatott rá Kovács Norbert Cimbi, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke, a kistelepülés polgármestere. Aki beszámolt arról is, hogy a népi kultúra megismerését célzó programjaikat már a bölcsődétől kezdve elindítják, és ebbe a nemes tevékenységbe bevonják a szomszédos települések gyerekeit is. A színvonal megőrzése érdekében a szakma legjobb, elismert oktatóit, néptáncosokat, népzenészeket szerződtetik. Az elnök arról is szólt, hogy az EU-s szankciók miatt kialakult gazdasági recessziók és megszorítások következtében Magyarországon a falusi művelődési házak igen sok helyen bezártak, a kultúrára fordítható összegből pedig a települések egy része nem a minőségi együttlétet biztosító fellépőket szponzorálják, hanem azokat, akik az olcsó szórakoztatást képviselik. Pedig a fellépési összegből, meglehet, egész éven át működhetne a helyi népdalkör és tánccsoport, vagy valamelyik, a népi kismesterségek népszerűsítését felvállaló szakkör. Látjuk, hogy nagy a felelőssége a mostani nemzedékek képviselőinek, mutatott rá a házigazda: az én fiam úgy fog viselkedni, ahogy azt tőlem látta, mint ahogy én is sok mindenben követem szüleim, nagyszüleim példáját. Az elődök személyes példamutatását nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Kiss Szabolcs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője Csoóri Sándor költőt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy feladatunk a népművészet tiszta forrásából merítve visszatérni a gyökerekhez. Napjainkban hatalmas kihívás ez, hisz óriási változás zajlik manapság az értékek világában. Nekünk pedig az a legfőbb feladatunk, hogy a népművészet a legmagasabb szinten, színvonalon tudjon tovább élni. A Magyarország kormánya által támogatott programok egyik legfőbb üzenete: a múló, talmi dolgok helyett válaszd az értékeset!
Kovács Zoltán, a térség országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Modern Városok program kapcsán nem csupán a gazdasági, infrastrukturális fejlesztésekre helyezi a kormányzat a hangsúlyt, hanem egyben arra is, hogy Magyarország polgárai a szabad idejüket minőségi programok mentén tudják eltölteni.
„Nem tudom elképzelni, hogy ma valaki a munkában az örömét lelje. A napi rutinszerű tevékenység csupán arra jó, hogy a megkeresett pénzen ellássam önmagamat és családomat, és hódoljak különböző szórakozási formáknak.” Pekár István, a Duna Televízó egykori elnöke előadásának nyitógondolatait idéztük, ami jól jellemzi a mai közfelfogást. Ezzel szemben a paraszti világ, bár kétségkívül munkaközpontú volt, az értékteremtésnek éppúgy teret engedett, mint a hagyományos kultúrában gyökerező tartalmas szórakozásnak.
(Folytatjuk)
Kovács Elemér
