Megható, sírós-nevetős műsorral vettek búcsút Novák Ferenc Tatától

A szervezők azt kérték, hogy senki ne vigyen mécsest vagy virágot, mert nem a hagyományos értelemben vett búcsúztatásra készülnek az Erkel Színházban, hanem közös színpadi megemlékezéssel, majd szabadtéri táncházzal ünneplik a 2024. augusztus 17-én elhunyt legendás koreográfus, rendező, etnográfus életét.

Telt ház volt a budapesti Erkel Színházban, hosszú sorokban érkeztek a nézők, barátok, ismerősök, kollégák, tanítványok, tisztelők a 2024. augusztus 17-én, 93 évesen elhunyt Novák Ferenc Tata emlékére rendezett műsorra, színpadi megemlékezésre, hogy búcsút vegyenek a legendás koreográfustól, a Nemzet Művészétől, Erkel- és Kossuth-díjas, Érdemes Művésztől.

A nézők soraiban feltűntek a művész gyermekei, Novák Péter színész, énekes és Novák Eszter rendező, továbbá jelen volt többek között Keserü Katalin művészettörténész, Keserü Ilona festőművész, Korniss Péter fotográfus, Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója, Pelsőczy Réka színésznő, Bodor Áron, az Esti Kornél együttes énekese, és a Novák Ferenc által alapított Bihari János Táncegyüttes több tagja is. 

Helyszíni tudósítónk szerint a megemlékezésen barátságos, családias volt a hangulat, miközben a több mint 1800 férőhellyel rendelkező színház épülete teljesen megtelt. A műsor alatt régi képeket és felvételeket is vetítettek, amik Novák Ferenc Tata életéről, gyerekkoráról meséltek. Felolvasták Bodor Pál Barátom című írását, ami nagyon jól jellemzi ezt a „csupa szív, csupa méreg” embert, aki „minden helyzetben feltalálta magát”. 

A megható, sírós-nevetős estén Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas zongoraművész is fellépett, Korniss Péter pedig 62 év fotóiból vetített. Ezt követően a Honvéd Együttes tagjai anekdotáztak a koreográfusról, majd a színpad is megtelt táncosokkal. A visszaemlékezésekből egy rendkívül gazdag élet bontakozott ki. 

Minden történet arról szólt, hogy kit hogyan szidott le, vágta hozzá a noteszét, cipőjét, valamint hogy kit hogyan vitt orvoshoz, kinek hogyan figyelt a sorsára, miket főzött, micsoda közösséget épített. Arra tanította őket, hogy éljék meg a pillanatot.

„Hozzál már, édes fiam, egy kávét, be kell vennem azt a k*rva vérnyomáscsökkentőt!” – idézték Novák Ferenc Tata szavait a résztvevők. A visszaemlékezésekből az is kiderült, hogy a művésznek aranyszíve volt, rengeteget mesélt, segített, és az utolsó pillanatig küzdött a tánccsoportok támogatásáért. A megemlékezésen Csukás István Tata, a gömbvillám című művét is felolvasták.

Végezetül a közönség állva énekelt a fellépőkkel együtt, miközben a színpadon gyertyák égtek, majd egy perc csend következett a művész tiszteletére. 

A közös színpadi megemlékezést követően az Erkel Színház mellett szabadtéri táncházzal ünnepelték az egybegyűltek Novák Ferenc Tata életét. Az eseményt a koreográfus gyermekei szervezték. A művész temetésére szűk családi körben került sor a Farkasréti temetőben, sírja a 43-as parcella első

Sümegi Noémi, Kozics Júlia


A néptánc mint anyanyelv 

Mások mellett Novák Ferenc Tata nevéhez fűződik a táncházmozgalom létrejötte. A magyar néptánciskola és a folklór sajátos színházi megjelenítésének egyik megteremtőjeként úgy tartotta, hogy a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet: a paraszti kultúrát nem imitálni kell, hanem annak elemeiből kell a műveket létrehozni. Többek között az ő munkája révén tett szert komoly hírnévre a Honvéd Együttes.

Novák Ferencet a KIM és az MMA saját halottjának tekinti. Novák Ferenc Tata Budapest és Erzsébetváros díszpolgára, a búcsúztató ünnepségben részt vállal a Fővárosi és az Erzsébetvárosi Önkormányzat is. A méltó megemlékezés színhelyét, az Erkel Színházat a Kulturális és Innovációs Minisztérium biztosította azok számára, akik szerették volna kifejezni tiszteletüket Tata élete és életműve előtt.

text