Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc

Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Megalakulásának 40. évfordulóját ünnepli a kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes: ünnepi gálára várják a közönséget április 29-én, kedden 19 órától a Kolozsvári Magyar Operába. Az ünnepi rendezvényt stílszerűen épp a tánc világnapján szervezik. A jubileum alkalmából Könczei Csongorral, a Bogáncs Néptáncegyüttes vezetőjével beszélgettünk, aki világnapi üzenetet is megfogalmazott. Könczei Csongor elmondta, a kezdetektől – 1985 óta, 11 éves korától – része az együttesnek, és a 40. évfordulón örömmel nyugtázza, hogy sokan tagjai a folytonosságot képviselő, több generációt megszólító és vonzó együttesnek.

Erdély legrégebbi, folyamatosan működő magyar gyerek- és ifjúsági néptáncegyüttese A kolozsvári magyar gyerekek és fiatalok 40 éves néptáncegyüttesének csoportjaiban jelenleg megközelítőleg 200-an ropják a táncot. A Bogáncs Néptáncegyüttesének elődje, a Brassai Sámuel Gimnázium Folklórköre 1985-ben alakult Tolna Éva magyar szakos tanárnő – Könczei Csongor édesanyja – kezdeményezésére. A csoport elsőrendű feladata az erdélyi népi kultúrával való ismerkedés volt, hogy az iskola diákjai elsajátíthassák a hagyományos néptáncot és népzenét, amelyek fontos részei saját etnikus tradícióinknak. 1990 januárjában az addig „névtelen” Folklórkör felvette a Bogáncs nevet. Az 1992-ben a temesvári születésű táncművészről és táncpedagógusról, a 20. századi romániai magyar táncművészet meghatározó alakjáról, Éghy Ghysáról (Égi Gizella) elnevezett EMKE-díjjal kitüntetett Bogáncs jelenleg Erdély legrégebbi, folyamatosan működő magyar gyerek- és ifjúsági néptáncegyüttese.

Az együttes az évek során fokozatosan bővülve vált egy iskolai néptánccsoportból a kolozsvári magyar gyerekek és fiatalok néptáncegyüttesévé: 1990-ben megalakult a Kisbogáncs, 1999-ben az Apróbogáncs, 2000-ben a Morzsabogáncs (a Bogáncs kisgyerek-csoportjai), az 1993-ban végzett első „bogáncsos nemzedék” pedig megalapította a Bogáncs „felnőtt” együttesét, a Zurboló Táncegyüttest (az „oktatók” együttesét). 1996–2004 között működött a Zurboló Utánpótlás, 2001-ben pedig a Bogáncs Utánpótlás csoport is, így az eltelt évek, évtizedek alatt több mint 1400 gyerek és fiatal táncolt csoportjaikban.

Ünneplés három szakaszban „Tulajdonképpen ugyanazt tesszük, amit negyven évvel ezelőtt is, ugyanott, ugyanabban az épületben, ugyanúgy. Sőt, azt szoktam mondani, valószínűleg jobban, mert a mostani fiatal oktatóink – amióta működik a Sapientián a táncszak – kezdenek szakképzettek lenni” – mondta el Könczei Csongor, aki egyetemi docens, a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara 2020-ban indított táncművészet szakának vezetője.

Három fázisban ünneplik meg a Bogáncs együttes születésnapját.

Idézet Nagyon sok olyan volt táncosunk van, aki nem él már Kolozsváron, sőt nem is él az országban. Ezért úgy osztottuk el az ünneplést, hogy most a tánc világnapján tartjuk a gálaműsort, másnap a Tranzit Házban a felnőtt együttesünk tartja új bemutatóját, amit erre az alkalomra készítettünk. Az operában tartandó gála elsősorban a mostani tagjainknak szól, meg a szülőknek – fel fog lépni az összes csoportunk. Nyáron, a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Folkudvarban lesz majd egy »Bogács 40« nap, azoknak szólóan, akik akkor tudnak hazajönni” – fejtette ki Könczei Csongor.

Hozzáfűzte, az igazi születésnapot októberben tartják, mert 1985 októberében alakult az együttes, a tánc világnapi esemény „családiasabb” lesz, az őszi pedig inkább a nosztalgiáról fog szólni.

Könczei Csongort arra kértük, hogy fogalmazza meg a Krónikának gondolatait a tánc világnapján. „Mindig azt szoktam mondani, hogy a tánc az egyik legjobb dolog a világon, sajnos ezt egyre kevesebben tudják. Egyrészt észlelhető egyfajta társadalmi ellustulás: az emberek kevésbé szeretnek mozogni, azért is, mert ott vannak a kezükben, lefoglalják az okoseszközök. És a virtuális világban tulajdonképpen minden tudás átmegy egyfajta passzív nézelődésbe” – fogalmazta meg Könczei Csongor. Hozzátette, manapság sokan gondolják azt, hogy csak az igazán képzettek, a „szakik” tudnak igazán táncolni, holott ez nem igaz, hiszen a tánc meg az ének mindig is hozzátartozott az emberélethez, nagyon nagy mértékben szimbolizálja az életerőt és az örömet. „Az egyik legjobb dolog a világon a tánc. És ezt nem csak a néptáncra értem, hanem bármilyen műfajra. Egyetemes, mindenki számára befogadható nyelv” – fogalmazott Könczei Csongor.

„A funkcionális analfabetizmus a zenei és a mozgáskultúrában is érvényesül” A Bogáncs Néptáncegyüttes elmúlt korszakai kapcsán az együttes vezetője arról is beszélt, hogy Kolozsvár még magyar szempontból is nagyváros. „A környéken falusi együttesek azért szűntek meg az elmúlt években, mert egyszerűen elfogyott a lakosság. Ez a szomorú tény a Mezőségen és más tájegységeken is észlelhető. De itt Kolozsváron ezt még egyelőre nem érezzük, mert ameddig a városban van 50 ezer magyar, abból mindig lesz 2–300, aki nálunk táncolt vagy táncol. Idézet Vannak természetesen más néptáncegyüttesek a városban, amelyek azért születtek, hogy az egyetemisták bekapcsolódhassanak: ilyen az Ördögtérgye” – emelte ki Könczei Csongor.

Megkérdeztük azt is, miként látja az elmúlt évtizedekben tapasztaltakhoz képest, milyen a mozgáshoz, a tánchoz való viszonya a „digitális bennszülötteknek” nevezett, a virtuális világhoz szokott nemzedékeknek. „Mindenképpen elmondható, hogy nem olyan gördülékeny, mint korábban volt. Idézet Ahogyan a ma emberére érvényes a funkcionális analfabetizmus, a zenei és a mozgáskultúrában is érvényesül: nincsenek kapaszkodók, fogódzók, nincsen mihez viszonyítsa magát. És ilyen szempontból is jó bogáncsosnak lenni: hogyha odakerül közénk valaki kicsi gyerekkorában, jó pár évig táncol, az meglátszik rajta. Mindig azt szoktam mondani, ha valaki megtanulja, hogy melyik a jobb és bal lába, el tud énekelni mondjuk tíz népdalt és ritmusra tud lépni, már sikert értünk el” – mondta el a 40 éves néptáncegyüttes vezetője. „Erdély legrégebbi gyerek-népegyüttese a tánc világnapján ünnepli a születésnapját, és ennek nagyon örülünk” – emelte ki Könczei Csongor.

A 40 éves kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes ünnepi gálaműsorát a Kolozsvári Magyar Operában ünneplik, közreműködik a Rezeda zenekar és barátaik. Műsoron: Kisbogáncs – magyarlónai táncok Morzsabogáncs – jókai táncok Apróbogáncs – felcsíki táncok Kisbogáncs – andrásfalvi leánytánc Bogáncs – szucsági táncok Zurboló – marossárpataki táncok A régiek – bodonkúti táncok Bogáncs – széki táncok


Kiss Judit