Felvidéki muzsika a Hajnaliban

Gömöri pirkadat

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február utolsó hetében
Gömörországba látogat. Az érdeklődők a Fonó Budai Zeneház Utolsó Óra
gyűjtéssorozatának felvételeiből hallhatnak szemelvényeket.

A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora február
utóját a gömöri népzenének szenteli. A friss hallgatók egy nagy múltú, gazdag hagyományú vidék szokásaival, zenei hagyományaival ismerkedhetnek meg.

Gömör, a történelmi Észak-Magyarországot tekintve, a Bükk hegység és a Gömör-Szepesi-
Érchegység közötti medencében terül el. A magyarság már a honfoglalás korában birtokba
vette vízjárta, termékeny lapályait és egyes kutatók szerint a magyar törzsekhez
csatlakozott kabarok is e tájon telepedtek meg. Neve valószínűleg a vármegye első
székhelyéül szolgáló, sajógömöri várat birtokló nemzetség nevéből származik. A vidék
hagyományos gazdálkodásában a földművelés mellett az állattartás, azon belül is a
juhtenyésztés játszott kiemelkedő szerepet. A faluközösségektől viszonylag elzárt
pásztorvilág kedvező körülményeket biztosított a régi tradíciók fennmaradására és
visszahatott az itt élő parasztság zenei hagyományaira is. A cigánymuzsikusokat említő első
magyarországi híradások egyike is erről a tájról származik: a sajógömöri születésű legendás
prímásnőt, Cinka Pannát a korabeli források már egy népes muzsikuscsalád tagjaként
mutatják be. A gömöri falvak népdalai a XIX. század legnagyobb magyar népzenei
gyűjteményének számító Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteményben is megjelentek, az
1900-as évek elején pedig Kodály Zoltán és Bartók Béla egyaránt végzett népzenei
gyűjtést a vidéken.
Népdalai közt fellelhető régi stílusú dallamok nagy részét a hagyományőrző énekesek
napjainkban is juhásznótaként említik. A XX. század közepéig Gömörben számos
muzsikusközpont létezett és egy-egy településen több nagylétszámú vonószenekar is
működött egyszerre. Illés László, az osgyáni zenészdinasztia egyik utolsó prímása így
emlékezik vissza ezekre az évekre: „Azok voltak a szép idők. Nálunk Osgyánban három
mulató is volt. Esténként mind a háromban szólt a zene, mindig nagy bandánk volt,
héttagúnál soha nem volt kevesebb. A falunkon halad át a Kassa felé vezető főút, talán
ezért nemcsak hétvégéken, hanem hétköznapokon is volt vendég a kávéházakban.
Kereskedők, földbirtokosok tértek be megpihenni, de mulattattunk tanítókat, jegyzőket, sőt
csendőröket is... A faluban mindenki nótáját ismertük, de ismertük a gyakran átutazók
nótáját is. Ha ismerős közeledett a banda tiszteletből annak a nótáját kezdte el cifrázni.”


Szerkesztő: Maruzsenszky Andor és Éri Márton
Műsorvezető: Balogh Éva
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

Forrás

Dr. Csermák Zoltán hírlevele
2020. február 23.

Kapcsolódó oldalak

text