Itt a farsang farka

A húshagyókeddel záródó három napban, az úgynevezett „farsang farkában” szoktak lenni a legnagyobb mulatozások. Ilyenkor a hosszú böjt előtt a farsangolók még egyszer, utoljára kitombolták magukat. Buzsákon, Kaposfüreden hétfőn az asszonyok, kedden a férfiak mulattak a szőlőhegyen.
A farsang (nagyfarsang) ideje a keresztény kalendáriumok szerint vízkereszttől hamvazószerdáig terjed. Mivel a húsvét időpontja változó, ezért a farsang az egyik évben rövidebb, a másikban hosszabb. A húsvétot negyvennapos böjt előzi meg, tehát húsvéttól visszafele számítva a hetedik vasárnapot tekinthetjük a farsang végének: tulajdonképpen ekkor, a húshagyókeddel záródó három napban, az úgynevezett „farsang farkában” szoktak lenni a legnagyobb mulatozások.

Ilyenkor a hosszú böjt előtt a farsangolók még egyszer, utoljára kitombolták magukat. Ehhez a három naphoz kapcsolódnak Somogyban is a farsangi bálok, pinceszerezések; az utolsó naphoz pedig a zajos, maszkás felvonulások és a vénlányokat kicsúfoló „tuskóhúzások”.

 
A farsangi bálok, pinceszerek

A legtöbb somogyi faluban, különösen pedig a német telepesek körében meghatározták a farsang végi bálok rendjét. Nágocson pl. négynapos mulatság volt, szombaton a nős embereké, vasárnap a fiatalság batyus bálja volt, hétfőn tűzoltó- és iparosbál szokott lenni, a keddi nap mindenkié. A pusztaszemesi németeknél farsangvasárnapon az ifjúság egy betanult színdarabot mutatott be, ezt bál követte. Hétfőn volt a „páros bál”: a fiatal házaspárok batyus bálja, kedden pedig éjfélig mindenki bálozhatott. Boldogasszonyfán a farsangvasárnapi maszkás felvonulás után a fiatalság bálozott, hétfőn az ifjú házasok, a húshagyókedd itt is korlátozás nélküli mulatság volt.

Mesztegnyőn húshagyóvasárnap estéjén rendezték a farsangi bálokat. A cselédség és a szegények a Poletárban lévő kocsmában, az iparosok, erdészek, halászok a Varga-kocsmánál, a pógárok a Horváth-kocsmánál báloztak. Az első legény parancsolt, a fiatalok nem keveredtek, mindenki a maga társadalmi csoportjában bálozott. A farsangi bálokban gyakoriak voltak a tréfás játékok, pl. a bolondtemetés. Karádon is volt külön iparosbál és pógárbál, sőt itt a 12–13 éves gyerekek is tartottak ún. korpás bált. „Ëgy házná összegyüttek a gyerëkëk, kipakúták a szobát. Hoztak sütemént, italt. És ëgy szál zenész, ëgy hegedüs vagy ëgy harmónikás zenét, āra táncútak.”

 
Buzsákon farsangvasárnap szokták felidézni a kánai menyegző emlékét: a rózsafüzér-társulat tagjai vezetőjük házánál jönnek össze, kocsonyát, bort, süteményeket hoznak magukkal. Az asztalt fehér abrosszal terítik le, ráteszik a Szent Család képét, egy Mária- szobrot és két gyertyát. Először Mária-énekeket énekelnek, majd a lorettói litániát és a különböző rózsafüzéreket mondják el. Ezután kirakják az ennivalót és eléneklik a kánai menyegzőről szóló éneket, és elfogyasztják az ennivalókat. Ezen a napon kezdődik a Szűzanya 18 megjelenését fölidéző Lurdes-járás vallásos szokása is.

A farsang farkában a szőlősgazdák körében elmaradhatatlan a pinceszerezés, ebben is egyfajta szokásrend érvényesült. Hajmáson vasárnap a fiatalemberek, hétfőn a menyecskék, kedden az idősebb férfiak mulattak a pincéknél. Szokás volt Somogyban is asszonyfarsangot tartani. Osztopánban például húshagyóhétfőn csak az asszonyok mehettek a szőlőhegyre, onnan énekszóval, táncolva jöttek vissza a faluba. Buzsákon, Kaposfüreden hétfőn az asszonyok, kedden a férfiak mulattak a szőlőhegyen. Somogyjádon is régi hagyomány az asszonyok farsangi pinceszerezése.

Mernyén vasárnap délután a férjes asszonyok barátnőikkel, komaasszonyaikkal, sógornőikkel, és azokkal az asszonyokkal, akik a mezei munkában rendszeresen velük dolgoztak, a szőlőhegyi pincéknél mulattak. Cukrot is vittek magukkal borforraláshoz. Általában egy pincénél 6–8–10 személy farsangozott. A lányok itt húshagyókedd reggel 8–9 óra tájban indultak pinceszerezni, őket később a legények is meglátogatták. Mindegyik évben más-más pince került sorra.

 
A lakócsai horvátoknál az asszonyfarsangban a hagyomány szerint rétest sütöttek, késő este ők is a kocsmába mentek, ott a férfiakkal közösen mulatva eltemették a nagybőgőt. Itt az 1930-as, 40-es években még előfordult a farsangi lányszöktetés: a farsangi bál végén a legény megszöktette szerelmesét, mivel a lány szülei nem adták beleegyezésüket házasságukhoz. Az ilyen házaspárok nem tartottak lakodalmat. Göllében, Karádon még a közelmúltban is tartottak asszonyfarsangot.

A húshagyókeddi bálok, pinceszerek csak éjfélig tartottak, mert katolikus vidékeken (Zamárdi, Törökkoppány, Mesztegnyő, Somogyszentpál stb.) éjfélkor megszólalt a harangszó, mindenkinek haza kellett menni, megkezdődött a böjt időszaka. Látrányban és másutt éjjel 11 órakor harangoztak, jelezve, hogy egy óra múlva vége lesz a farsangnak.

 
A somogyszentpáli elmagyarosodott horvátok sajátos szokása szerint itt a húshagyóvasárnapot vők napjának is nevezik, mert ekkor a fiatal házaspárok egész nap a menyecske szüleinél vendégeskednek.

Csökölyben a húshagyókeddi batyus bált egyik évben a még nőtlen legények, a másik évben a nős férfiak rendezték. „A batyut a hátukra kötötték, és ezzel kezdődött el a tánc is. Aki kezdte a táncot, továbbra is a hátán tartotta a batyut, a többiek pedig az asztalra rakták az ennivalót.” A batyuban általában sült húsokat és sült tésztákat szoktak vinni, és azt egymást kínálgatva fogyasztották el.

Húshagyókedd – 2020. február 25. kedd

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A farsang német eredetű szó, mely elnevezés a 15. században tűnt fel. A farsangi szokások hazánkban a középkorban honosodtak meg. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. Húshagyókedd mozgó egyházi ünnep, a "farsang farkának" utolsó napja.

A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.

Hamvazószerda – 2020. február 26.

Húshagyó keddet a hamvazószerda követi. Hamvazószerda 2020-ban február 26-ra esik. Minden évben mozgó dátum ez is, a legkésőbbi időpontja március 10-re eshet. Mindig attól függ, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.

Torkos csütörtök – 2020. február 27.

A hamvazószerdát követő napon (az egynapos böjt után) a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve.

 Dr. Király Lajos

text